A magyarság őstörténetére a nyelvészeti, a régészeti és a paleogenetikai adatokból következtethetünk, a 8–9. századtól kezdve pedig történeti forrásaink is vannak. A részletekben lehetnek eltérések, abban azonban nincs vita, hogy a körülbelül Kr. e. 1000-500 körül kialakult, önálló magyar nyelv finnugor eredetű, ugyanakkor a honfoglalók genetikai összetétele változatos, nyugat-eurázsiai és közép-ázsiai eredetű – olvasható a tudomany.hu friss összeállításában, amelyben Klima László nyelvész-régész, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus és Türk Attila régész foglalja össze a magyar őstörténettel kapcsolatos tudományos állításokat.
A magyar nyelv finnugor eredetű
Klima László nyelvész cikkében rámutat: egy nép kialakulása több szálon fut, és sohasem lezáruló folyamat, ezért aztán a modern kori népek nyelvi, kulturális és genetikai kapcsolatai szerteágazók.
Ami a magyar nyelv eredetét illeti: az első hírek a 18. században érkeztek Magyarországra arról, hogy nyelvünk talán a finnel áll közelebbi kapcsolatban, de a „barbárnak és műveletlennek” titulált lappokkal való rokonságot a magyar közélet képviselői sokáig elutasították. Az 1850-es években még az a hamis legenda is elterjedt, hogy a finnugristák Habsburg-ügynökök. A nyelvtudomány a 19. század második felében sok nyelvet összehasonlított egymással, és vizsgálatai során sok lehetőséget elvetett (például a sumer–magyar és etruszk–magyar párost). A vita a tudomány terén a 19. század végére eldőlt, azóta a tudományos világban nem folyik vita a finnugor nyelvek összetartozásáról – írja Klima.
A nyelvész-régész szerint a nyelvek közötti rokonság akkor áll fenn, ha az egy csoportba sorolt nyelveknek van közös alapszókincsük, és a közös eredetű szavak között jelentésbeli kapcsolat van, továbbá igazolható, szabályos fonetikai (hangtani) eltérések mutathatók ki. Nem tekinthető azonban tudományos módszernek a különböző nyelvek hasonló hangzású szavainak rokonítása a hangtani kapcsolatok elemzése nélkül, látszólagos hasonlóságok ugyanis a világ bármely két nyelve között kimutathatók – írja.
Klima szerint azonban az, hogy nyelvünk finnugor eredetű, nem jelenti egyben azt, hogy a magyar nép finnugor lenne. Archeogenetikai kutatások szerint a mai magyarság elveszítette eredeti genetikai jellegét, és szinte teljesen kicserélődött. A betelepült népesség azonban magyarrá asszimilálódott, átvéve a magyarság nyelvét és kultúráját – írja Klima.
Változatos genetikájú honfoglalók
A Klima által felvetett fonalat Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus cikke viszi tovább. Írása szerint az eddigi archeogenetikai vizsgálatok azt mutatják: a honfoglalók anyai ágon heterogén népességet alkottak, amelyen belül jelentős volt a keleti (ázsiai) összetevők aránya. A honfoglalók Kárpát-medencei sírjait tartalmazó és a ma élő eurázsiai népességekből nyert adatsorok összehasonlítása arra utal, hogy a honfoglalók anyai génkészlete a nyugati és a közép-/kelet-eurázsiai régió genetikai elemeinek keveréke; de a nyelvi alapon rokonított finnugor népek és egyes közép-ázsiai török nyelvű népességek is lehettek genetikai hatással a honfoglalók anyai összetételének kialakulására.
Írásában a paleoantropológus felhívja a figyelmet arra, hogy bár a molekuláris genetikai kutatásokon alapuló archeogenetika új lehetőségeket nyit az őstörténeti kutatásokban, önmagában nem tudja megoldani a magyar etnogenezis problémáit. Ráadásul a genetikai összefüggések történeti szempontú értékelését befolyásolja bizonyos DNS-minták kis száma, a nem kellő körültekintéssel végzett mintagyűjtés, valamint a kronológiai és régészeti interpretáció nehézsége. A további szakmai kihívásokról itt olvashattok részletesebben.
Honnan hova: mit mond a régészet a magyarok vándorlásáról?
Türk Attila cikkében leírja: a régészeti adatokból kinyerhető őstörténeti kép összhangban áll az írott források elemzésével és a nyelvészeti kutatások által felállított tudományos modellel. A honfoglalás kori hagyaték régészeti eredményei megerősítik, hogy a Kárpát-medencébe beköltözők többgyökerű, összetett népességet alkottak.
Cikkében Türk a legfrissebb régészeti eredmények alapján összefoglalja a magyar őstörténeti képet, nyugatról keleti irányba haladva. Leírja, hogy bár a honfoglalást hagyományosan 895-re tesszük, újabb és újabb hazai leletek utalnak arra: a honfoglalás kori anyagi kultúra már ezelőtt is feltűnt a Kárpát-medencében. Ha a későbbiekben ezek az adatok tovább gyarapodnak, akkor újabb érv szól majd amellett, hogy a honfoglalást ne kizárólag egy-két év eseménytörténetének tartsuk, hanem egy néhány évtizedes történelmi folyamatnak – írja. További részleteket a magyarság vándorlásának kelet felé való visszavezetésről Türk cikkében olvashattok.
Szeretném kérdezni,hogy a “kutatók” dédapja és dédanyja hol született és milyen néven? Azért az mindenképpen figyelemreméltó, hogy i.e.500-1000 körüll “létrejött” nép a törököktől tanul, akik i.sz 800-900 kórül alakulnak ki! Állítanak ,olyat amiről elismerik,hogy kevés adatuk van! Az egész kutatás megfelel a megbízóik elvárásának és az egészhez csak gratulálok! V M I
Csak azt tudnám, ha a régi korokra visszatekintek, pl. az ős időkre, akkor mégis honnan származnánk? Elég régre nyúlik vissza a történelem. Ahogyan egyre többen lettünk, úgy nőtt az emberek száma a mai számhoz (7 milliárd). Akkor mégis honnan származtatják az embereket? Ki származik kitől? A nyelvi származás is egy dolog. Voltak ám itt keveredések rendesen, ahogyan egyik-másik népcsoport keveredett. A tiszta magyar nép kifejezés már rég el van temetve.
Van néhány “aprócska” probléma ezzel a finnugor nyelvrokonsággal.
1. Az egész elindítója Sajnovits János, császári zsoldban álló amatőr csillagász Norvégiában tanulmányozta a magyar és a lapp nyelvet. Azért Norvégiában mert az mindkét néptől ezernél több kilométerre van. És azért pont Sajnovits, mert se magyarul se lappul nem tudott, ráadásul a nyelvészethez sem volt köze.
2. Magát az egész finnugor elméletet az a Paul Hunsdorfer és Joseph Budenz találta ki, akik szintén nem tudtak magyarul.
3. A magyar őstörténet kutatás legnagyobb alakja prof. László Gyula még a hatvanas években publikálta az elméletét a kettős honfoglalásról. Az elmélet szerint a Kárpát medencét benépesítő avar nép tulajdonképp magyar volt.
4. A Szarvas határában folyt ásatások során találtak egy tűtartót, ami a szénizotópos vizsgálat szerint a honfoglalás előtt két évszázaddal készült, és magyar rovásírással készült magyar nyelvű szöveg van rajta. Ez fényes bizonyítéka László Gyula professzor elméletének.
5. Ha összehasonlítjuk az etruszk rovásírás, az ógermán rúnák karaktereit, meglepően sok hasonlóságot találunk.
Mindezek egyértelműen cáfolják a finnugor elméletet, de akik ezt tanulták és az egész munkásságuk ezen alapul, azok nem hagyják, hogy kihúzzák alóluk a széket. :-(
„Úgy vélem, ez az állásfoglalás semmilyen szerepet nem játszhat a finnugorellenes elméletek visszaszorításában, sőt, könnyen támadási felületet nyújthat. A szakmának viszont nagy vesztesége, hogy mostantól kezdve már végképpen nem mondhatjuk, hogy csak a finnugorellenes oldal használ bizonyíthatatlan és hamis rágalmakat, csúsztatásokat, és féligazságokat. Honti László könyve ( A nyelvrokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság) óta egyre világosabb, hogy az MTA nem képes artikulálni a finnugristák arrogáns és gyalázkodó stílusát. Úgy néz ki hiába volt Pusztay János figyelmeztetése – és elhatárolódása:
„A tudomány fejlődésével változhatnak eredményei. Ez a természetes tény azonban nem válhat botránykővé, nem áshatja alá a tudomány tekintélyét, nem ingathatja meg a tudományba vetett meggyőződést. Ugyanakkor azonban a tudomány művelőinek is tisztában kell lenniük azzal, hogy eredményeik valószínűleg nem véglegesek. Tudományt művelni csak ezzel a meggyőződéssel s az ebből fakadó alázattal szabad. A hagyományos uráli nyelvészet képviselői gyakran a kisajátított igazság trónjáról mondják el megsemmisítő véleményüket.” – ( Pusztay János – 2011)
A finnek úgy tudják hogy ők délről érkeztek a mai lakhelyükre és úgy 1o ezer éve. Az urali nyelvrokonaink úgy tudják hogy Ny-ról érkeztek az Uralhoz, úgy 6 ezer éve. Visszafelé meghosszabbítva a két “vektort” (vándorlási útvonalat) hol lesz a metszéspont? A Kárpát-medencében.
Nemes uraimék (Arpád hont elfoglaló harcosainak az utódai) jó helyen keresgélnek, mert ők keletről jöttek, de az adózó nagy számú köznép (a névtelen is világosan leírja) az nem jött sehonnan sem! :-)
“,,,az adózó nagy számú köznép (a névtelen is világosan leírja) az nem jött sehonnan sem!”
Régi vita ez már közöttünk! – az biztosnak tűnik, hogy “nemes uraimék” amikor megjelentek Vereckénél, nem egy kihalt medencét találtak, akkora jövés menés volt itt, az évezredek során, hogy ezt nem lehet elképzelni.
Hogy megértették egymást, az pedig csak akkor látszik képtelenségnek, ha amiatt az 500 – uráli alapszó miatt “uráli nyelvnek” mondjuk a magyart és így figyelmen kívül hagyjuk, azt a szitén 500 körüli ( sztyeppei ) – szkíta szótövet, meg azt a közel 2000 nyi “ismeretlen” -ként megjelölt “magyar” szótövet. Ha a magyar nyelvet “magyarnak”- nevezzük, akkor az uráli szavak, pont olyan “jövevények” mint a törökök, az irániak, vagy a szlávok. Sőt ha ezeket nem “gyüttmeneteknek” neveznénk, hanem – ahogyan az valójában van – közösen használt szavaknak, akkor sokkal kisebb lenne a “csoda” – hogy “megértették egymást”.
Sőt, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az R1a – egy iráni-szkíta szarmata – jelzőgén, akkor az is világos, hogy a “szlávokat” is és a “magyarokat” is, erős szkíta – szarmata genetikai keveredés érte – ami azért nem kellene, hogy akkora meglepetés legyen, miután legalább 3000 évig uralták a kelet-európai szteppét.
Miért “uráliak” a “halászóvadászógyüjtögető” – életmódra utaló szavak a magyar nyelvben? – gyakori kérdés ez. Azt még nem halottam, mástól, hogy azért, mert amikorra kapcsolatba kerültünk az “finnugor nyelvű” népekkel, akkorra a magyar nyelvből ezek a szavak többsége már “kihallt” – merthogy a magyarok már több száz – ezer – éve nagy állattartó nomádok voltak – sztyeppei ( nem erdőövezeti ) kultúrával. ( Nekünk sincsenek szavaink a ma az Amazonasi őserdőben élő indiánok által ismert világ sok-sok ( csak is ott létező ) természeti jelenségének és flórájának és faunájának megnevezésére. Ha valami csoda folytán együtt kellene élnünk, egészen egyszerűen “átvennénk” tőlük a szavakat – így a magyar nyelv mindjárt “amazonasi” lenne.
:)
Ha a magyarok “nem finnugorok”, akkor egészen biztos, hogy elődeik nem lehettek ott (nem élhettek együtt azokkal) ahol, és akik a “finnugor alapnyelvet beszélték”. Ha nem éltek velük, és nem azt az alapnyelvet beszélték akkor egy másik nyelvet kellett, hogy beszéljenek, és akkor ez a másik nyelv kell, legyen az a nyelv, amelyből a “magyar nyelv” kialakult – ez azért elég világosnak kell, hogy legyen…! Ebből leginkább az kell, hogy következzen akkor, hogy a magyar nyelv mindig is “magyar” volt. Már csak azt kell kideríteni, hogy hol és kik beszélték ezt a nyelvet! – úgy 6000 – évvel ezelőtt – meg az előtt… meg az előtt…!
Szóval nem oly egyszerű az, hogy a “magyarok nem finnugorok” – mert, ha nem finnugorok! – akkor a nyelvük sem az! – legalábbis abban az értelemben nem, ahogyan eddig a nyelvrokonságot a finnugrisztika értelmezte. A „nyelvrokonság” fogalma ugyanis arra a feltételezésre lett felépítve, hogy volt egy ’uráli őshaza” ahol az „uráli nyelvközösség” az „uráli alapnyelvet beszélte”. Márpedig a genetika mai állása szerint a magyarok nem éltek együtt, azokkal, akik ott, és amikor az uráli alapnyelvet beszélték – tehát az uráli alapnyelv időszakában a magyarok elődei nem az uráli alapnyelvet beszélték – akkor meg a nyelvük sem lehet uráli.
Igy függenek össze s világ dolgai…! – az MTA “behúzta magát a málnásba” – vagy a Klíma húzta be az MTA -t – “nagy játékos az öreg”
ROFL
Az MTA állásfoglalásának első részében pedig az alábbi álláspontot olvashatjuk:
„Másfél évszázada bizonyosan tudjuk, hogy nyelvünk a finnugor nyelvek közé tartozik. A finnugor egy nyelvészeti szakkifejezés – nyelvekre alkalmazható, de népekre nem. Vagyis nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk.”
Nem tudjuk milyen meggondolás vezérelte Klíma Lászlót egy ilyen kijelentés megtételére, minden esetre felhívnánk az olvasók figyelmét, hogy Fodor István 2009 – benn, még ezt írta – pedig Fodor István nem akárki a szakmában:
„…abban is megegyeztek a kutatók, hogy a rokon nyelvek valamilyen nagyjából még egységes ősnyelvre mennek vissza, amelyet a még szintén többé – kevésbé egységes ősnép beszélt” ( Fodor István: Őstörténet és honfoglalás – 2009 :14)
Szóval, ha jól számolom, nemhogy másfél évszázad nem sok, de még másfél évtizede sem ez volt a finnugrisztika álláspontja.
Az is lehet persze megoldás, hogy Fodor István nem jó szakember!
” akkora jövés menés volt itt, az évezredek során, hogy ezt nem lehet elképzelni” – A harcos katonai “arisztokrácia” volt az ami jött ment (róluk szól a történelem), a köznép a neolitikum óta itt maradt (szórvány archeogenetikai infók alapján, ami ugye természettudomány!).
“merthogy a magyarok már több száz – ezer – éve nagy állattartó nomádok” – A hunok, a szarmaták, az alánok, a vandálok, a gótok nomadizálásáról tudunk? Maximum ha a lovaikat tenyésztették maguk, mert ez akkor stratégiai “eszköz” volt. Nem termelték a javakat, hanem elvették. Adó formájában! Árpád magyarjainak és leszármazottainak nincs jó sajtójuk a környéken, persze, nomadizáltak, meg nyereg alatt puhították a lóhúst, meg még lehet hogy gyerekeket is ettek.
Ha innen, a Km-ből származnak a finnugor népek, akkor biza a többi európai nép is. Ez egyben felveti annak a lehetőségét is, hogy az ősnyelvhez a mai magyar állhat a legközelebb. Csakhogy a különböző nyelvcsaládok közötti nyelvrokonságot nem vagy alig vizsgálják, így persze nem találják. :-( És rögtön kiderülne hogy a jövevény szavaink azok szó szerint menemények. :-)
Persze a sógor napláne a flanszia vagy az ánglius kikérné magának hogy szó szerint a magyarból lettek, ők is és a nyelvük is. :-)
Egyébként ehhez a nomád témához egy adalék, Takács Károly 18. éve ásta ki és publikálta az árpád-kori vízgazdálkodásunkat abban a Tóközben, ahol ma nincs egyetlen tó sem! 9oo-125o között 16 tó, és a mainál 45-55-ször sűrűbb árok és csatorna rendszer volt az ártéren. Az ártéri vagy fokgazdálkodás ennek a maradványa volt! A nagy folyamvölgyi civilizációkéval bátran összevethető ez a hajdani vízrendszerünk, amivel még a legelőket is tudtuk öntözni! Ezért volt élelem bőség az árpád-korban. Kezdete lehetett korábbi vagy jóval korábbi is. Muhi után nemes uraiméknak fontosabb volt a saját biztonságuk (kő vár), mint az hogy mit egyen az ország. :-( De ezt már csak én mondom.
http://www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html
http://reflexegyesulet.hu/index.php/vizvedelem/735-arpad-kori-vizgazdalkodas
http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-067/Takacs.pdf
http://epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf
Az MTA igen ambiciózus és tiszteletreméltó igyekezettel, adott ki ezt az állásfoglalást a magyarok eredetével kapcsolatban, választ ígérve a „Kik vagyunk, kik voltunk, mi magyarok? – a közvéleményben is sokakat izgató és tudományosan is izgalmas kérdésre. A választ három cikkben kívánta megadni, és ezeknek megírására három elismert tudóst kért fel.
Az első cikk (Magyar őstörténet-honnan hová?) Címmel jelent, meg amely a nyelvrokonság, néprokonság témakörét kívánta körbejárni. A cikket Klíma László jegyzi.
Az alábbit emelném ki belőle:
„Másfél évszázada bizonyosan tudjuk, hogy nyelvünk a finnugor nyelvek közé tartozik. A finnugor egy nyelvészeti szakkifejezés – nyelvekre alkalmazható, de népekre nem. Vagyis nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk.”
Nem tudjuk milyen meggondolás vezérelte Klíma Lászlót egy ilyen kijelentés megtételére, minden esetre felhívnánk az olvasók figyelmét, hogy Fodor István 2009 – benn, még ezt írta – pedig Fodor István nem akárki a szakmában:
„…abban is megegyeztek a kutatók, hogy a rokon nyelvek valamilyen nagyjából még egységes ősnyelvre mennek vissza, amelyet a még szintén többé – kevésbé egységes ősnép beszélt” ( Fodor István: Őstörténet és honfoglalás – 2009 :14)
De, hogy nehogy az a vád érjen, hogy holmi ismeretterjesztő színvonalon megírt könyvből idézve kívánom megkérdőjelezni a jeles, tanszékvezető mondanivalóját, ideidézem Fodor Istvánnak az ELTE finnugor Tanszéknek oktatási anyagában szereplő idevonatkozó részletét:
„A finnugor egység minden bizonnyal a neolitikum késői szakaszán, vagy a bronzkor kezdetén – a Kr. e. 2000 körüli évszázadokban – bomlott fel. Ebben az időszakban az ugorok (a mai obi-ugorok és magyarok ősei) az Uráltól keletre éltek, a finnségiek pedig a kelet-európai erdővidéket népesítették be az Uráltól egészen a Baltikumtól nem messze eső területekig.”
Talán egyetértenek velem, hogy ezekben a mondatokban egy árva gondolat sincs arról, hogy a magyar nyelvet beszélők ősei ne éltek volna együtt a finnségi és ugor népekkel, tehát nincs szó arról hogy őket ne kellene finnugoroknak tekinteni
Szóval, ha jól számolom, nemhogy másfél évszázad nem sok, de még másfél évtizede sincs, hogy a finnugrisztika ne tekintette volna a magyarok elődeit „finnugornak”.
„Cikkünk azzal a szándékkal született, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket.”
Nehéz állást foglalnunk abban, hogy Klíma miért nem az MTA szándéka szerinti, a finnugrisztika tudományos konszenzuson alapuló nézeteit közvetítette írásában, és miért a saját aktuálpolitikai színezetű, hazugságoktól, csúsztatásoktól és fél információktól rogyadozó állásfoglalását tárta a széles nyilvánosság elé?
Az is lehet persze megoldás, hogy Fodor István nem jó szakember, és állításai elavultak, nem a tudomány legújabb fejleményeit írja az egyetem tananyagát is adó jegyzetében. Nem tudjuk persze, hogy akkor meg mit keres ott – a tananyagban – ez az állítása, már több éve – esetleg évtizede? Ha tehát a finnugrisztika tudományának valóban – a Klíma szerinti másfél évszázada – az-az álláspontja, hogy a magyarok elődei nem finnugorok – akkor meg hol vannak a Klímát igazoló tanulmányok, cikkek, könyvek garmadái?
Klíma cikkének másik sarkalatos kérdése a „Habsburg ármány” leleplezése. A finnugristák régi vádja a finnugor rokonság ellenzőivel szemben, hogy azok azt állítják, hogy a „finnugor rokonságot” a Habsburgok erőltették a magyarok rebellis jellemének visszaszorítására. Klíma László megpróbálja Horvát Istvánt leleplezni, mint ennek a gondolatnak a „kiagyalóját”!
„Ugyancsak nála ( Horváth István ) jelenik meg először az a gondolat, hogy a finnekkel és a lappokkal való rokonságot a németek akarják a magyarokra erőltetni.”
Ez azonban nettó hazugság, Klímának az ominózus cikkben nem sikerült bizonyítnia, hogy a „Habsburg ármány” Horvát István fejében született –mivel szokásos felületességével, arra már nem volt türelme, hogy átnézze a hagyatékot – egyszerűen csak megvádolta vele a „lánglelkű hazafit”:
„Kéziratos hagyatékának áttanulmányozásával talán igazolni lehetne, hogy elsőként ő is írta le.”
Talán nem vagyok egyedül, aki felteszi a kérdést – Mit akart bizonyítani Klíma? – az MTA „behúzta magát a málnásba” – vagy a Klíma húzta be az MTA – t ?
Azt eddig is tudtuk, hogy Klíma hajlamos aktuálpolitikai nézeteit belekeverni a történelem fonalai közé – de azt hiszem most talán túlment minden elképzelhető mélységeken. A finnugrisztika nézeteinek hamis közvetítésével, és Horvát István hazug megvádolásával, maga is bekerült az „összeesküvés-elméletek gyártóinak” kétes hírű, és hírhedt társaságába.
“A finnek úgy tudják hogy ők délről érkeztek a mai lakhelyükre és úgy 1o ezer éve.”
Mivel előtte “jégkorszak volt” így mindenki délről érkezett Európába. A finnugrisztika úgy próbál tenni mintha mindenki elfogadná, hogy az ie. 5000 táján fennálló állapotokat tekinti kiindulási alapnak, mert hogy szerintük a nyelvészet idáig “láthat” vissza. Ez azonban egy önámítás – ezt senki ember fia el nem fogadta soha. Úgy gondolkodnak, hogy “ekkor kezdődött” minden, ami előtte volt az a homály, amibe nem lehet belelátni. Úgy tűnik a genetika, és a régészet végre elsöpri ezt a begyöpesedett álláspontot, és kiüti a nyelvtudományt abból az amúgy is kéteshírűvé tett nyeregből, amelybe egyébként is teljesen érdemtelenül, és határtalan arroganciával ücsörgött.
Egyet áruljatok akkor már el: HOGYAN EREDHET EGY NÉP MÁSHONNAN, MINT AZ ANYANYELVE? Vagy netán mi lehetett az a magyar vándorlás útjába eső, netán a korabeli magyar népességet egy nyelvváltáshoz elegendő időre az uralma alá hajtó domináns hatalom, amelynek hatására a máshonnan eredő magyarság átvett egy finnugor eredetű nyelvet?
ekszvájzed
Soha semmiféle “hatalom” nem volt – senki nem tudta még bizonyítani!
Nem tudni, hogy az MTA – miért állt bele egy olyan állításba, amit eddig még soha senki nem tanított, soha senki még nem bizonyított?
Az állásfoglalás szerint tehát az MTA elfogadta a genetika megállapítását, hogy a magyarok nem élhettek együtt azokkal akik és amikor a “finnugor alapnyelvet” beszélték tehát nem finnugorok – vagyis a nyelvük sem lehet akkor finnugor, hisz a nyelvrokonság arra van felépítve, hogy létezett egy egységes “finnugor alapnyelv” amely aztán felbomlott a beszélőivel együtt. A magyar nyelv a finnugor alapnyelv “magyar nyelvjárásából jött létre. Lehetetlen állítás, hogy a beszélők “teljesen lecserélődtek” volna hisz a magyarságban még nyomokban sincs az -az N1c – gén amely minden más finnugor nyelvet beszélőknél domináns. ( Még a belaruszoknál és a litvánoknál is jóval jelentősebben fordul elő – a magyaroknál gyakorlatilag nincs – 0,5% )
A nyelvészek már megint “átestek a ló túlsó oldalára” – mert a genetika ezért még nem ennyire határozott – bár szerintem csak idő kérdése.
Nagyon úgy tűnik, hogy az alapnyelvek időszakában ( finnugor – óiráni – ótörök ) létezett egy “magyar alapnyelv” is, amely persze a történelem folyamán kapcsolatba került mindhárom másik alapnyelvvel, mint ahogyan azt a nagyszámú finnugor- iráni és török “jövevényszavaink” is tanúsítják. Hogy hol beszélték ezt a “magyar alapnyelvet”…?… hát az nagy kérdés!… ez után au MTA állásfoglalás után már minden bizonytalan…!
A nagy tisztázási szándék helyett, …. már csak a káosz lett mégnagyobb!
Klíma – a finnugrisztika hamis mítoszaitól rogyadozó – cikkének semmi köze, a tudományosan is igazolható tényekhez.