Az elmúlt hónapok egyik slágertémája volt, hogy kiderült: a Cambridge Analytica nevű profilozó cég több tízmillió Facebook-felhasználó adatait gyűjtötte össze, amit aztán választások befolyásolására alkalmas hirdetésekhez használt. És e tevékenysége során nem ritkán az emberek legbelső félelmeire és vágyaira reflektáló álhíreket zúdított gyanútlan facebookozók tömegeire.

New York Times-nak írott cikkében Austan Goolsbee a reklámozás történetéből hoz két fontos tanulságot az álhírek elleni harchoz. Az egyik szerint – bármennyire is igyekszünk megregulázni a jelenséget – a közeljövőre borúsak a kilátások, és a mikrotargetálás – vagyis a pszichológiai profil alapján történő, személyre szabott hirdetői aktivitás – messze túlmutat a politika világán. A mikrotargetálás a fogyasztói javak és szolgáltatások hirdetését is egyre inkább átlálhatatatlanabbá teszi, és könnyebb lesz kibújni a törvényi szabályozás alól.

A hirdetés történetéből levontható másik tanulság szerint viszont ha idővel megismerjük ezt a jelenséget, már korántsem lesznek annyira hatékonyak ezek a befolyásolási kísérletek. Ahogy egy online hirdetés hatékonysága is folyamatosan csökken minden egyes megjelenés után, úgy tanuljuk meg idővel kiszúrni, negligálni a mikrotargetálás révén szemünk elé kerülő kamuhíreket is. Legalábbis ez a legjobb reményünk – teszi hozzá a közgazdász professzor cikke végén.

A teljes cikket itt olvashatod el.

Tetszett a cikk? Támogasd te is az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.