A rövid háttér azoknak, akik nem követték figyelemmel a Twitteren folyó vitát: Elon Musk – a többek között az autógyártásban érdekelt Tesla és az űriparban tevékenykedő SpaceX vezetője – tegnapelőtt nagy mérgesen kinyomott a Twitterre egy megállapítást a cégeit szerinte alaptalanul sározó lapokra. Ezután nyilvános ötletelésbe fogott egy tényellenőrző közösségi oldal létrehozásáról, ahol a felhasználók megbízhatóságuk szerint értékelhetnék a cikkeket, az újságírókat, a szerkesztőket és a lapokat. Miután többen letrumpozták, elindított egy erősen sarkított állításokkal operáló szavazást arról: jó lenne-e egy ilyen oldal, vagy a média úgy tökéletes, ahogy van. Bónuszként pedig egy nevet is belengetett, ahogy az oldalt hívhatnák: Pravda (arra azért ne vegyünk mérget, hogy – ha valóban lesz ilyen oldal – ez lesz a neve).

Mindenesetre játsszunk el a gondolattal, hogy a vállalkozó nem blöffölt, és kirohanása nem hirtelen felindulásból történt (arról már lehetett hallani korábban is, hogy terjeszkedne a média világa felé). Musk leleményes vállalkozó, aki korábban több, első blikkre megvalósíthatatlannak tűnő ötletét véghezvitte, így egy gondolatkísérletet megérnek a mondatai. Nézzük, mire érdemes figyelnie annak, aki belefogna valami hasonlóba.

1. A média hitelessége valóban megrendült, de attól még hasznos

A média korántsem tökéletes, ráadásul az újságírókat érő – néha jogos, néha alaptalan – támadások miatt az olvasói bizalom is folyamatosan csökken. De akik még komolyan veszik (vehetik) a munkájukat, törekednek a klasszikus újságírói szabályok betartására, a tényeken alapuló objektivitásra. Világszerte szűkül a számuk, de még mindig elég sokan vannak, akiket nem befolyásol az, hogy az országban milyen kormány van hatalmon, vagy hogy a lapban épp ki hirdet. És ha hibáznak, tévedésüket elismerik és korrigálják. Ha ez a fajta újságírás megszűnik, akkor – ahogy arra Daniel Kehlmann német író is rámutatott interjúiban – csak az egymással szembenálló narratívák maradnak. A média ellenőrző szerepe felbecsülhetetlen a demokráciában: nem elpusztítani, lecserélni kell, hanem a problémáit orvosolva megerősíteni. Attól a világ nem lesz jobb hely, ha közösségi értékelő oldalát Musk a média maradék hitelességét lerombolva építi fel.

2. A közösségi értékelés kijátszható

Az elképzelés, miszerint a netezők majd megmondják, melyik forrásban lehet és melyikben nem szabad bízni, több veszélyforrást is rejt. Még ha a botok torzító hatását sikerülne is kiszűrni (erre a feladatra Musk is gondolt), még mindig ott van az ember – akinek cselekedeteit kognitív torzítások, helytelen heurisztikák és logikai tévedések tucatjai befolyásolják nap mint nap. És ott vannak az egyének sokaságából összeálló, hangos, de a teljes népességet nem reprezentáló online közösségek is, amelyek saját véleményük terjesztése és más vélemények lejáratása érdekében mindenre elszánt harcot folytatnak az interneten.

3. A mintavétel nagy számok esetén sem feltétlenül teljes

Az az emberi tulajdonság is befolyásolhat egy-egy értékelést, hogy leginkább akkor vagyunk hajlamosak hallatni hangunkat (beírni, értékelést készíteni), ha valami felidegesít bennünket. Tegyük fel, hogy van egy újságíró, aki egy unalmas területen egyébként megbízhatóan végzi a munkáját, aztán elkövet egy hibát, ami elég nagy nyilvánosságot kap. Hogy fog kinézni az ő közösség által megállapított hitelessége? Lesz egy csomó negatív értékelése a tévedése miatt, miközben nem annyira népszerű témái miatt pozitívból szinte semmi. Ez alapján őt nagyon rossz vagy nagyon peches újságírónak fogjuk tartani?

4. A közösség tagjainak tudása nehezen összegezhető

Ha száz jószándékú ember ellenőriz egy holdakkal kapcsolatos állítást, és egy közülük a NASA csillagásza, akkor mindenkinek a véleménye azonos súllyal számít majd bele a végeredménybe? – teszi fel a kérdést Alexios Mantzarlis fact-checking-szakember. A véleményezők értékelésével elvileg súlyozhatókká válhatnak az egyes vélemények, ez a lépés azonban egy újabb szinten tenné ki a rendszert a manipuláció fenyegetésének.

5. Az újságírók értékelése nem oldja meg az online félrevezetés problémáját

De tegyük fel, hogy Musk – sok pénzével és remek szakemberek toborzásával – újra megcsinálja a “lehetetlent” (karrierje során volt már rá példa). Elkészül egy hivatalos újságírás értékelésére alkalmas rendszer, ami még működik is. A mai világban azonban már rég nem csak a mainstream média alkalmas az emberek befolyásolására: sokmillió követő által kísért online influencerek – közösségi médiás felületeik révén üzletemberek, politikusok, celebek, stb. tömegei – maradnának ki a csekkolásból – figyelmeztet szintén Mantzarlis. Musk tervezett rendszere lehúzná egy korrekt, de az online felületeken aktív csoportokkal ellentétes véleményen lévő újságírók hitelességét, de nem értékelné például a techvállalkozók, a fitneszguruk vagy a sportolók online megszólalásait. Ami azt a tévképzetet keltheti az emberekben, hogy előbbiek hiteltelenek, utóbbiak pedig hitelesek.

6. A hitelesség kérdése komplexebb annál, minthogy egy számmal elintézzük

Tényellenőrzők tudják, hogy már a bizonyos tények elhallgatásával, mások felnagyításával, össze nem függő események összekötésével megírt anyagok egyértelműen hamisnak bélyegzése sem könnyű, mert némi igazságtartalmuk ezeknek az anyagoknak is van. De még nehezebb a hitelesség számszerű megjelenítése egy újságíró vagy egy lap esetében, ráadásul mindezt hosszú időszakra kivetítve. Arról nem is beszélve, hogy egy maga területén hitelesnek minősített ember nem feltétlenül hiteles mindenben. Lehet, hogy egy autós újságíró véleményére adhatunk a következő kocsink kiválasztásákor, de nem biztos, hogy egészségügyi tippeket is tőle akarunk majd hallani – márpedig az interneten elég gyakori az átjárás a különböző területek között.

Reménysugár a végére: a vitába bekapcsolódott egyik tényellenőrző oldal azóta jelezte, hogy Musk tegnap beszállt az oldaluk finanszírozásába.

Fotó: Official SpaceX Photo

Tetszett a cikk? Támogasd te is az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.