A Wikipédia ragyogó dolog. Szinte végtelen mennyiségű és alapvetően hiteles infót kínál az érdeklődőknek ingyen és közérthetően. Használni persze tudni kell, és doktori disszertációba sem érdemes innen (meg amúgy: sehonnan) szócikkeket egy-az-egyben átemelni, de kevés jobb dolog létezik ma az interneten a tájékozódni kívánók számára.

De hogy ez lenne a közösségi oldalakat fenyegető kamuhírjelenség ellenszere, az a Wired újságírója szerint legalábbis kétséges. A Wikipédia sohasem állította magáról, hogy tökéletes lenne, és nem is az. Ennek ellenére a nagy techcégek előszerettel használják vitathatatlan forrásként, többek között saját moderációs hiányosságaik elfedésére – mutat rá a lap újságírója.

A mostani ügy ott kezdődött, hogy a márciusi South by Southwest konferencián Susan Wojcicki YouTube-vezető bejelentette: a népszerű videomegosztó a jövőben szövegalapú “információs kulcsokat” tesz az összeesküvés-elméleteket terjesztő videói mellé, amihez többek között a Wikipédia adatbázisát is felhasználnák. Nem ez lenne az első alkalom, hogy a Wikipédia adatait harmadik szereplő használja (azóta például a Facebook is elindított egy Wikipédiára alapozott, tényellenőrzést segítő szolgáltatást), de a bejelentés még az online lexikont üzemeltető Wikimedia Alapítványt is meglepte.

A Wired újságírója március közepén megszólaltatott és idézett pár Wikipédia-szerkesztőt, -vezetőt és -kutatót azzal kapcsolatban, hogy mi a véleményük a tényellenőrzés e módjáról.

A szerkesztő megszólalók arra voltak kíváncsiak: a YouTube-nál elgondolkodtak-e komolyabban azon, hogy egy ilyen lépésnek milyen hatásai lennének a Wikipédia tartalmaira és a szerkesztői közösségre. Például hogy konteóhívők tömegét irányítanák ezzel a Wikire, még nehezebbé téve a munkájukat egyébként ingyen és esetenként online fenyegetések közepette végző moderátorok életét.

De még a vandalizmusnál is nagyobb kárt okozhat a Wired újságírója szerint az, ha a kis Wikipédia ikonok és linkek forrás helyett egyfajta szimbólummá válnak, azt jelképezve, hogy ahol megjelenik, az kamu tartalom, ahol pedig nem, az hiteles. Pedig az elsődleges cél nem ez lenne, hanem hogy a nézők további információkat kaphassanak egy-egy témáról.

A cikkben idézett kutatók a Wikipédia szerkesztőinek nemi, regionális, kulturális és egyéb egyenlőtlenségeire mutatnak rá, ami a tartalomra is hatással lehet. A szerkesztői diverzifikáció egyébként már évek óta terítéken van a Wikipédiánál, és dolgoznak azon, hogy a tartalomelőállítók jobban reprezentálják a világot.

Nem utolsósorban visszás lehet az a céges szemlélet is, amely a Wikipédia tartalmait egy végtelen ingyen munkaként kezelve építi be szolgáltatásába, saját moderációs csapatok alkalmazása helyett.

Fotó: pexels.com

Tetszett a cikk? Támogasd te is az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.