Az internetes információbuborékokról többször írtam már az Urbanlegends.hu-n. Arról a jelenségről van szó, hogy az emberek a közösségi oldalakon elsősorban nem a másképp gondolkozók társaságát, tartalmait keresik, hanem saját világlátásuk megerősítésére vágynak. Ezt a különféle platformok algoritmusai meg is adják nekik, tovább polarizálva ezzel a társadalmat. Miután az algoritmus megismeri egy-egy felhasználó érdeklődési körét, a jövőben neki tetsző tartalmakkal árasztja el. Ha egy nem kívánt tartalom mégis átcsúszik a szűrőn, azt maga a felhasználó intézheti el könnyen és fájdalommentesen, például a másként gondolkodók tartalmainak elrejtésével, szundiztatásával vagy akár az ismerős törlésével.

Technológiakutatók többször rámutattak már arra, hogy e jelenség visszaszorítása érdekében olyan struktúrák, platformok megalkotására lenne szükség, amelyek segítik megérteni, elfogadni a másik véleményét, vagy legalábbis hidat emelnek az ellentétes nézőpontok közé. Ahol az emberek újra megtanulhatnának egymással beszélgetni, vitatkozni, érvelni.

Nemrégiben azonban kijött egy kutatás, amely éppen az ilyen próbálkozások potenciális káros hatásaira hívja fel a figyelmet. A Duke, a Princeton és a New York-i Egyetem kutatói vizsgálatukban liberálisokat és konzervatívokat kértek meg arra, hogy a Twitteren kövessenek be egy hónapra egy hírbotot, és ezért fizettek is nekik. Amit a résztvevők nem tudtak: a liberálisoknak konzervatív, a konzervatívoknak pedig liberális véleményvezérek, politikusok cikkeit retweetelték az arcukba, méghozzá napi 24 alkalommal. Hogy a felmérés vezetői biztosak legyenek abban, hogy a résztvevők a felkínált cikkeket el is olvassák, és nem csak a pénzt zsebelik be, heti jelleggel ki is kérdezték őket a tartalmakról – és a rapidvizsga sikeres letétele esetén további pénzjutalmakat kaptak.

Kísérletük végén a kutatók arra jutottak, hogy más vélemények megismerése nemhogy nem járult hozzá a táborok közeledéséhez, de bizonyos esetekben csak növelte a megvetést a másik fél iránt, és radikalizálta az embereket. Főként a republikánus résztvevők körében volt látványos a “kezelés” utáni változás: ők a vizsgálat egy hónapja után érzékelhetően konzervatívabb álláspontot képviseltek, mint azt megelőzően. Valamiféle befeszülés a liberálisok esetében is érezhető volt, de ez a hatás nem volt szignifikáns.

Tanulmányuk végén a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy vizsgálatukat több okból sem lehet a teljes amerikai népességre kivetíteni: a felméréseket csak a twitterezők körében végezték, a függetleneket nem néztek, a másik oldalról főként az elit véleményét jelenítették meg, ami sokaknál önmagában is befeszülést eredményez, stb. Arra azonban jó lehet, hogy újabb bizonyítékként szolgáljon arra: az emberek politikai nézetének közelítése akár visszafelé is elsülhet, ezért az eszközöket jól kell megválasztani.

Fotó: pexels.com

Tetszett a cikk? Támogasd te is az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.