Az álhírtörvény alapján pénzbírsággal vagy akár börtönnel is büntethetik a kamuhírek terjesztőit. A jogszabály – amely a hivatalos indoklás szerint a közelgő választások előtti dezinformációt szeretné visszaszorítani – vonatkozik azokra a külföldi állampolgárokra is, akik Malajziát érintő álhírt készítenek vagy terjesztenek.

A törvény bírálói szerint azonban a hatalom csak a kritikus hangokat szeretné elhallgattatni, egészen pontosan az újraválasztására készülő miniszterelnököt korrupcióval vádoló sajtót. Najib Razak egy oknyomozó portál szerint több milliárd dollárnyi pénzt szipkázott ki a pénzügyminisztérium ellenőrzése alatt álló 1Malaysia Development Bhd fejlesztési alaptól. A kormányfő és a fejlesztési alap képviselői tagadták a vádakat, és később az ügyészi hivatal is felmentő ítéletet hozott.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő csoport ázsiai képviselője szerint a törvény úgy sújt le drákói szigorral az úgynevezett kamuhírek készítőire és terjesztőire, hogy közben széles értelmezési lehetőséget nyújt a hatalom számára annak megállapítására, mi tekinthető álhírnek. Ráadásul nem tesz különbséget a rosszindulatú dezinformáció és az újságírói vagy kommentelői hibák között sem. A törvény szerint bárki, aki úgy érzi, kamuhírek áldozata lett, a bírósághoz fordulhat, és még csak helyreigazítási vagy törlési kérelmet sem kell benyújtania a szerző vagy a terjesztő felé.

Nem véletlenül hangsúlyozzák a kamuhírjelenséget vizsgáló kutatók világszerte, hogy a dezinformáció elleni küzdelem elsődleges terepének az oktatásnak kell lennie, mert a szabályozás hatalmi visszaélésekre adhat lehetőséget, a cenzúrázás pedig akár visszafelé is elsülhet.

Fotó: pexels.com

Ha fontos számodra a kamuhírek elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.