Első szint: Milyen oldalak számoltak be a hírről?

Keressünk rá a szöveg egy részletére vagy a cikk kulcsszavaira a Google-ben, és nézzük meg, milyen oldalak számoltak be az esetről. Nekem ezek jöttek fel:

budapest1873.net, 1helyen.eu, www.hir-tv.com, pestibulvar.nephangja.club

Hacsak nem tartozol azok közé, akik elhiszik, hogy egy csokigyártó el tudja érni a hagyományos média összes szereplőjénél, hogy ne írjon azonnal cikket egy ilyen szaftos esetről, ennek a találati listának már gyanúsnak kell lennie.

Második szint: Tényleg valós képekkel illusztrálták a sztorit?

A tegnapi Húsvéti locsolkodásra kapott” – állítja a cikk szerzője, és fotókat is bemutat az esetről. De vajon tényleg frissek ezek a képek? Az ellenőrzés folyamata a következő: jobb klikk a képre, majd nyomj a Képkeresés ezzel: Google feliratra. És már láthatod is a találati listát, köztük például azt a 2017-es cikket, amelyben már tavaly ott figyeltek az állítólagos “tegnapi” eset fotói. Sőt csodák csodája: itt nem egy nyolcéves magyar fiúról beszélnek, hanem egy Sophie Brown nevű brit anyukáról és kétéves fiáról.

Harmadik szint: Mit lehet tudni a képek mögötti történetről? Nagy-Britanniában valóban történt hasonló?

A fenti, 2017-es cikk forrásként arra a Viralnovára hivatkozik, amely néhány éve még maga sem merte azt állítani magáról, hogy komoly hírforrás lenne. Ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a történet kitalált lenne. A ViralNova anyaga ugyanis a brit Metro cikkét idézi, ami – ha csak néhány fokkal is – de komolyabb forrás, ráadásul egy rendőrségi szóvivőt és a Kindert gyártó Ferrero szóvivőjét is megszólaltatja (előbbit névvel). A rendőrök elmondják, hogy vizsgálják, miként kerülhetett az egyébként nem eredeti csokitojásba a gyógyszer, az ügyet pedig elszigetelt esetként kezelik. A Ferrero szóvivője meg lezárja a megkeresést annyival: nem az ő termékükről van szó, kérdéseivel forduljon mindenki a rendőrséghez.

Negyedik szint: Akkor most kamu a magyar eset vagy sem?

Nagy valószínűség szerint igen. Van ugyan valamennyi esély arra, hogy egy valós beszámolóhoz az esetről hírt adó lapok csatoltak a hatás érdekében régi képeket, de ez inkább csak elméleti. Szagos a sztori többek között az időtényező miatt is: a fent említett lapok cikkei húsvét után közvetlenül, kedden délelőtt jelentek meg, vagyis a beszámoló napján, amiben többek között arról is szó esett, hogy az érintettek már túlvannak egy bejelentésen a Nébihnél. Ráadásul a cikkek alján megadott név is csak az állítólagos esetről beszámoló írásokban jelenik meg.

Vagyis sokkal nagyobb az esélye annak, hogy egy magyarszereplősített régi sztoriról van szó, amit egy kamuhírektől vissza nem riadó oldal szerzője lehozott, más hasonló filozófiájú oldalak pedig átvettek. Mindennek a kulcsa pedig a hirdetési bevételre váltható nagy nézettség reménye volt.

Tetszett a cikk? Támogasd te is az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.