A forgatókönyv valahogy így néz ki: még azt sem tudni biztosan, hányan estek áldozatul az épp aktuális lövöldözésnek, jólértesültek már azt is tudni vélik, ki és milyen célból követte el a merényletet, továbbá hogy a kormány – vagy a háttérhatalom – mire fogja a tragédiát használni. A jelenség nem új, de a Snopes cikke szerint a konteózás e formája a 2012-es Sandy Hook-mészárlás után lett különösen élénk.

How conspiracy theories about Parkland shooting survivors spread

Survivors of the Parkland, FL, mass shooting, in which 17 people lost their lives, are speaking out and demanding action on gun violence. In response, right-wing media figures are spreading conspiracy theories and attacking these students, and online platforms, like YouTube and Facebook, are enabling the spread of these lies.

A legendavadász oldal össze is gyűjtötte a legnépszerűbb, minden alkalommal jelentkező elméleteket:

Volt egy második elkövető is! | Már a Kennedy-merénylet után is előjöttek hasonló vádak. Célja annak sugalmazása, hogy a hivatalos verzióban nem érdemes bízni, mert valamit nagyon el akarnak titkolni. Még vadabb formáiban magát a kormányzatot – vagy a fegyvertartás szigorításért küzdő háttérhatalmat – gyanúsítják a merénylettel.

Fizetett statisztákkal játszatták el a tragédiát! | Van, hogy online színészadatbázisból húznak elő fényképeket az állítás alátámasztására, és van, hogy ugyanazt a síró nőt vélik felfedezni a különböző helyszíneken készített fotókon. Bár a vádak abszurditása minimális csekkolással is ellenőrizhető lenne, egyesek attól sem riadnak vissza, hogy egy-egy támadás után valós áldozatokat és hozzátartozókat zaklassanak konteóikkal.

Előre megírták a neten! | Itt főleg Google-keresések vagy közösségi médiás bejegyzések dátumai alapján állítják, hogy minden előre megrendezett volt, de a lebuktak, mert a támadásról szóló hír még a merénylet előtt kiment. A jelenségre a konspiráción kívül többféle, sokkal valószínűbb magyarázat létezhet: lehet a “bizonyíték” egyszerű Photoshop-munka, bizonyos közösségi oldalak esetén visszadátumozott vagy átírt poszt, a Google esetében pedig az, hogy a kereső gyakran hibásan olvassa le a cikkekhez kapcsolódó dátumot.

A Snopes szerint e történetek népszerűségének egyik fő oka az, hogy könnyebbé teszik a szörnyűséges események feldolgozását. Sokak számára megnyugtatóbb az az elmélet, hogy az egész támadás csak egy betanított szereplők részvételével kivitelezett színjáték, mint szembesülni azzal: hozzájuk hasonló, ártatlan embereket öltek meg, és legközelebb akár velük is történhet hasonló.

A megérthető világ iránti vágy által táplált jelenséget látványosabbá teszik az elmúlt években elszaporodott kamuhíres oldalak is. A konteoterjesztő szájtok készítőinek egy része valószínűleg hisz is az általuk terjesztett elméletekben, de léteznek olyan oldalak is, amelyek számára a false flages konteogyártás csak megélhetést biztosító rutinmunka.

Fotó: Bődey János

Tetszett a cikk? Támogasd az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.