Észak-Rajna-Vesztfáliában nincs elég tanár, aminek köszönhetően esetenként órák maradnak el. A probléma feltárására a helyi hatóságok 2016 májusában lefuttattak egy kéthetes vizsgálatot 770 tartományi iskolában. A felmérés arra jutott, hogy az érintett időszakban száz órából alig kettő (1,8%) maradt el – ezt az eredményt pedig általánosították az egész tartományra.

Egyes szülők és tanárok azonban nem nagyon hittek ezeknek az adatoknak, ezért a tényellenőrzésben utazó, Correctiv nevű nonprofit kutatóközpont egy helyi lappal közösen saját felmérést indított a probléma feltárására. Nemcsak a puszta számok – például hogy 100-ból hány esetben küldték haza a gyerekeket tanár hiányában – érdekelték őket, hanem a helyettesítések minősége, valamint az óraelmaradások iskolák, tantárgyak szerinti eloszlása is. Kíváncsiak voltak, hogy azokban az esetekben, amikor a gyerekeket nem küldik haza, mennyire szakszerű a helyettesítés – vagyis hogy ilyenkor ugyanannak a tárgynak egy oktatója ugrik be, vagy például a diákok szabadon foglalkozhatnak egyéb házi feladataikkal, netán épp valami filmet nézetnek velük.

A tartomány minden iskolájára kiterjedő vizsgálatot a Correctiv sem tudott készíteni, de – közösségi támogatással – bevállalt egyet a dortmundi iskolákra. 2017 márciusában a dortmundi oktatási intézmények tanulói, tanárai és a szülők egy hónapon keresztül regisztrálhatták az elmaradt órákat egy online adatbankba, ahol arról is beszámolhattak, hogy – ha volt – a gyerekek milyen helyettesítést kaptak.

Március elseje és 31-e között 520 személy jóvoltából több ezer órányi óraelmaradásról és -helyettesítésről beszámoló jelentés érkezett Dortmund 57 iskolájából. A hivatalos vizsgálat és a Correctiv közösségi felmérése persze több szempontból sem hasonlítható össze egy az egyben:

– egyrészt a felmérések nem azonos időben (2016 illetve 2017) és nem is azonos időintervallumban (2 hét illetve 4 hét) készültek,

– másrészt a hivatalos vizsgálat egy tartományi (Észak-Rajna-Vesztfália) felmérés volt, a Correctivé viszont városi (Dortmund),

– harmadrészt a hivatalos vizsgálatról az érintett iskolák állítólag nem tudtak, a Correctiv viszont előre szólt minden intézménynek – tehát elvileg itt jobb eredménynek kellett volna kijönnie.

Ennek viszont épp az ellenkezője történt. A készítők szerint elegendő adat gyűlt össze – főleg a gimnáziumok esetében – annak megállapításához, hogy a gond valószínűleg nagyobb annál, mint azt a minisztériumi jelentés sugallta. Néhány példa erre (bocs, ha helyenként nem az itthon elfogadott szakkifejezést használom, de talán így is kiderül, miről van szó):

– A minisztériumi jelentés szerint a nem menetrendszerinti órák közel 20 százaléka maradt helyettesítés nélkül. A dortmundi felmérésben ezzel szemben az ilyen órák több mint 40 százaléka maradt helyettesítés nélkül.

– A minisztérium szerint órahelyettesítés esetén 10-ből 4 esetben az adott tantárgy szaktanára tartott órát a diákoknak. Ezzel szemben Dortmundban ez az arány 10-ből csupán 2 volt.

– A minisztérium szerint a helyettesített óráknak csupán 14 százalékában kérték a diákokat arra, hogy saját felelősségükre tanuljanak, míg a Correctiv vizsgálata 33 százalékot hozott ki. Ráadásul a diákok nincsenek is túl jó véleménnyel ezeknek az óráknak a hatékonyságáról.

A felmérés készítői szerint az órák elmaradása létező probléma, amit csak több tanár felvételével lehet orvosolni. Ehhez azonban pontos felmérésekre és átlátható adatokra van szükség, amiben viszont a kormányok nem mindig partnerek.

Fotó: pexels.com