“Az ‘ég a házad ideki’-ben az ‘ég’ igazából nem tüzet jelent, hanem az eget. Mert úgy szól, hogy: ‘Csiga-biga gyere ki, AZ ég a házad ideki’” – olvasható egy receptekre szakosott oldal bejegyzésében. A “felfedezés” nem új: az állítás pár évvel ezelőtt már a gyakorikerdesek.hu-n is futott néhány kört, a megállapításhoz viszont egyik helyen sem jelölnek meg forrást. Mégis százak, ezrek osztják a neten, leginkább azt hangoztatva, hogy “így legalább van értelme” a mondókának.
Meglepett volna, ha bármiféle alapja van a fenti állításnak – annál is inkább, mert egy mondókával kapcsolatban, amelynek alakjai helytől, időtől, feljegyzőtől és még sok minden mástól függenek, nehéz olyat mondani, hogy eredeti. Mindezek ellenére megkerestem pár kérdéssel Küllős Imola néprajzkutatót. Tőle megtudtam, hogy “a csiga-bigás mondóka úgy jó, ahogy régről tudtuk, tehát ‘az’ nélkül’.
Például ebben az 1872-es kiadványban is szerepel egy ilyen változata:
A fenyegetések a csigacsalogatókban nem számítanak ritkaságnak, sőt ennél durvább változatok is léteznek. Párat gyorsan össze is gyűjtöttem néhány 19. századi forrásból:
“Csiga biga, nyúcsd ki nyelved,
Jönnek a tatárok,
Sós kútba löknek,
Onnen (onnan) is kivesznek,
Malom alá tesznek,
Ott is összetörnek.”
(Magyar Nyelvőr, 1874)
“Csiga biga, nyújtsd ki szarvad !
Jőnek a tatárok.
Sós kútba vetnek,
Hat ökörrel kihúzatnak,
Malomkővel megnyomtatnak.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)
“Csigabiga bácsi!
Öltsd ki szarvádat,
Majd eljőnek a törökök,
És felszántják a házad elejét.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)
“Csiga riga gyere ki,
Mert szarvadná húzlak ki,
Kerékvágásba teszlek.
Onnét is kiveszlek,
Nagyobb kínba teszlek.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)
Küllős Imola azt is elmondta, hogy vannak persze olyan állatos mondókák is, ahol a fenyegetés helyett csak a kérés/követelés hangzik el:
“Tücsök koma, gyere ki,
Szalmaszállal húzlak ki,
Házad előtt megsüllyedtem,
Hat ökröddel vontass ki!”
De “felesleges olyan dolgokon töprengeni, van-e hat ökre a tücsöknek, vagy hogy szereti-e a csiga a tejet. A tej és a vaj egyébként a vágybeteljesítő kívánságok közé tartozik. Régen a parasztasszonyok ugyanis nem a gyereküknek adták, hanem pénzt csináltak belőle (vö. a szólásmondással: akinek jó dolga van, “tejbe-vajba fürösztik)”.
Ha valaki mégis valami modernebb verziót szeretne mesélni gyerekének, az égboltos változat “szellemiségéhez” – az általam talált verziók közül – talán ez a csigás mondóka áll a legközelebb:
“Csiga biga gyere ki,
Itt a házad ide ki.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)
A történet az elveszett AZ-ról talán azért terjedhet olyan gyorsan – legalábbis a kapcsolódó facebookos hozzászólásokat olvasva -, mert az emberek mai fejjel nem értik, miért kell ilyen kegyetlenséggel fenyegetni a szerencsétlen állatot egy gyerekeknek szóló mondókában, és megörülnek egy ennél költőibb, békésebb vagy épp világképükbe jobban illő verziónak.
Update | Jó pár hónappal a bejegyzés megjelenése után hívta fel a figyelmem egy olvasó, hogy a történetet eredetileg közzétevő oldalon folytatása is volt a cikknek. Kedvenc részem a szövegből, amikor az Urbanlegends.hu bejegyzésére utalva leírják: a “portál képes volt egy (azaz 1) néprajzkutatót is megkérdezni ez ügyben“. A nulla (azaz 0) forrást felvonultató cikkük után nem derül ki, hogy ezt soknak vagy kevésnek gondolják, mindenesetre második nekifutásra már pótolják egykori hiányosságukat azzal, hogy beágyaznak egy YouTube-ra 2013-ban feltöltött videót. Ebben a lap által “szakrálisföldrajz-kutatóként” bemutatott Balla Ede Zsolt elemzi a csigás mondókát: az égboltos verzió felvetése után szó esik teremtésről, a világ polaritásáról (szilárd ételekről és folyékony italokról), csillagok születéséről és te(l)jességről. Mivel nem szeretnék senkit megfosztani ettől az értelmezési kísérlettől sem, idelinkelem ezt az az előadást is.
Illusztráció: pexels.com
Tetszett a cikk? Támogasd az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.
Ráadásul eléggé erotikus töltésű:
http://adattar.vmmi.org/cikkek/4539/letunk_1996.3-4_03_burany_bela.pdf
érdekes, és akkor nem a katicabogarat teszik sós kútba? tatárok helyett a törökök, az igaz.
Az ég szó a nevelő nélkül is lehet főnév, sok más hasonló szerkezet van a magyar nyelvben.
Simonthedog!
Így igaz – és csak ez alapján égboltról és tűzről egyaránt lehetne szó. A félreértések elkerülése érdekében megismétlem itt is, amit a Facebookon már megírtam: én a cikkemben mindössze annyit teszek, hogy
– megemlítem, nehéz eredetiségről beszélni több száz éves és több száz formában létező csigacsalogató mondókák esetén,
– a megkérdezett szakértő elmondja, hogy nincs AZ-os változat,
– megírom, hogy a tűzzel való riogatás egyáltalán nem lenne meglepő és “értelmetlen”, mert a csigacsalogatók nagy része fenyegetésen és édesgetésen alapul – erre további példákat is hozok,
– végül pedig megírom, hogy ennek ellenére érteni vélem az okát, ami miatt sokaknak mégis jobban tetszik ez az értelmezés,
– sőt itt, a kommentek között még ennél is tovább megyek: azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy valaki akár korábban is ilyen értelemben mondogatta volna a mondókát.
És most jön a nagy DE: azt, hogy a mondókában eredetileg nem tűzről van szó, viszont már nem nekem, hanem első körben annak kell bizonyítania, aki ezt állítja. Én a cikkemben nem akarom elkövetni azt a hibát, amit ő az övében elkövetett – nem kívánok erre vonatkozó források nélkül értelmezni, pusztán hátteret adok egy ezidáig egyoldalúan zajló vitának.
Kis gondolkodással belátható, hogy nem “az ég”. Ez egy gyermekmondóka, nem a szövege a lényeges, hanem a ritmusa és a dallama. Ha az “az” szó is bekerül, megbomlik a szerkezet és a ritmus, a plusz szótag miatt. Komolyan elcsodálkozom ezen az országon… kortárs költők gyerekverseit sem érti meg a többség, a mondódkákba is naiv dolgokat próbálnak belegondolni… szánalmas szinten áll a magyar oktatási rendszer és ennek köszönhetően az emberek tudása is. :( Rengeteg a gyerekbántalmazás, a zaklatás, nagyon sok a nevelési probléma, és attól, hogy kicsit megbuheráljuk a csiga-bigás mondókát még nem lesz a gyerek lelkileg egészséges. Érdemes volna valós dolgokkal, problémákkal foglalkozni. És tanulni.
Kedves Marinov, világos, összeszedett beszéd. Örülök, mert híján vagyunk az ilyesminek. De jó lenne, ha ezt nem kellene szóvá tenni, mert magától értetődő lenne. Üdv: Marsi István
Szerintem ezen semmit sem kell bizonyítani, sőt hülyeség bármit bizonyítani. Ugyanis ez egy irodalmi mű és több jelentést hordozhat mint a leírt, mindenki úgy érti ahogy akarja. Senki sem próbálja azt sem bizonyítani hogy tényleg látott e József Attila dinnyehéjat vagy sem.
Tegnap délután írtam a Facebook-ra, miután sokan megosztották az ismerőseim között:
Tipikus facebookos fake news. Jól hangzik, meglepő, bennfentesnek érzi magát egy pillanatra, aki megosztja, ráadásul dizájnolt kép is tartozik hozzá, meg még egy kis személyes plusz (“ma este elmondom a fiamnak”), forrás meg nuku (“nemrég hallottam”). Egy “hírportál” persze azonnal, gondolkodás (ész, igényesség stb.) nélkül át is veszi a Facebook-ról ilyen címmel: “Csiga-biga gyere ki: Mind rosszul tudjuk a magyar mondókát?” Miközben a tartalom kamu. Nem hiszem, hogy bizonyítani kell minden egyes közvetlenül nem káros, bagatell fake news ellenkezőjét, mert általában nyilvánvaló a helyzet és csak tovább terjesztjük. Ez azonban annak ellenére, hogy bagatell, remek állatorvosi ló, szóval nézzük meg miért nem igaz, miért megtévesztő. Egyrészt minden internetes találat ellentmond neki (persze lehet, hogy mindenki hülye), másrészt így a második sor ritmikailag szétesik, 8 szótag lesz 7 helyett, a dallam 7-et követel (persze lehet, hogy ilyen mert “csak” “mondóka”), harmadrészt Dsida Jenő A végzet odúja előtt c. versében is úgy idézi, ahogy mindenki ismeri (lehet, hogy ő is hülye, de ha elolvasod a verset, könnyen elbizonytalanodsz), negyedrészt a mondóka valójában népdal, amelyet 1938-ban gyűjtötték Mosonban és Dobszay így ír róla: “A házába bújt vagy akár a meztelen csigát (ez utóbbit nevezik a Dunántúlon „kágyulának”) különféle tartalmú mondóka-szövegekkel próbálják a gyermekek rávenni, hogy szarvait kidugja: a) fenyegetéssel („ha nem tolod, összetöröm házadat”); b) ijesztgetés és ígérgetés együttesével („ég a házad ideki, kapsz tejet, vajat”); c) analógiás biztatással („én is tolom talicskámat, te is told szarvadat”).” Sok sikert kívánok a Facebook fake news elleni harcához, nem lesz könnyű, ha már a csiga-biga égő házáról is két nagyságrenddel több idő az igazat bebizonyítani, mint kimondani a hamisat.
Simonthedog!
Azt tényleg nem kell bizonyítani, hogy valami többféleképpen is értelmezhető. Az idézett cikkben viszont nem erről van szó: az anyag kifejezetten állítja, hogy 1) eddig rosszul tudtuk, 2) eredetileg volt benne egy AZ szócska is, 3) és a tűz valójában eget jelentett. Na ezeket már bizonyítani kellene, de legalábbis forrást mutatni hozzá.
De persze – mint a mellékelt ábra mutatja – nem mindenkinek van szüksége forrásra ahhoz, hogy valósnak fogadjon el dolgokat :) Amíg egy ártatlan mondókáról van szó, nincs is nagy baj, de sajnos vannak ennél komolyabb helyzetek is.
Tisztelt marinov, a mondóka (dal) valóban kétféleképpen értelmezhető és mivel egyikünk sem volt jelen a keletkezésénél, ezért nem tudhatjuk, hogy eredetileg mire gondolhattak. A 2017.11.11.14:56-os hozzászólásában a 3) potot nem értem. Azt senki sem állította, hogy a tűz eget jelent, csak azt, hogy az ég eget jelent.
Kedves Szegedi Ferenc!
A cikkem elsősorban nem az égés-égbolt értelmezési vitára refletál, hanem arra, hogy az eredeti cikk állításai megalapozatlanok, és nem érdemes mindent bemondásra elhinni, amit a neten olvasunk. Én nem mondom azt, hogy az ég eredetileg a csigaház leégését jelentette, a hivatkozott cikk viszont állítja, hogy az ég eredetileg égboltot jelentett. És mivel szerintem ő sem volt jelen a keletkezésénél, ha ilyet mond, akkor azt neki kell bizonyítania. Ha egyszerűen azt írta volna, hogy a mondókát “így is lehet értelmezni”, én meg se szólaltam volna – mert tényleg lehet így értelmezni.
A magyar nyelvben pont az a csodálatos és izgalmas, hogy rejtett értelmezéseket találhat, aki keres. Nem kellene vérre menő vitákat folytatni arról , hogy kinek van igaza, mert nem az a lényeg… és lehet, hogy mindenkinek igaza van egy kicsit. :-)
A Túlazóperencián nevű felhasználó által bemásolt linknek örültem. Igazolja, amit én is tudtam, mert régen még benne volt a köztudatban a mondóka eredeti népi erotikus jelentése. Idővel sajnos feledésbe merült, és a mai szülők azt hiszik, hogy csak egy bugyuta mondóka. Pedig az “ég a házad” eredetileg a vágytól égő női nemi szerv szimbóluma. (ld. lenti szöveg). Na, ezt magyarázzátok el a gyerekeknek! :-)
“…e hívogató mondókának van egy mélyebb rétegű értelmezhetősége is, arról csak kevesen tudnak. Pedig ez a szöveg kifejezetten erotikus értelmű és tartalmú. Hogyanját tekintve éppen úgy, ahogy a középkori magyar erotikus
népmesékben, azaz: a közérthető szöveg mögött egy másik jelentésréteg hord ja sok évszázados üzenetét azok számára, akik értik a képes beszédet. A csiga ugyanis középkori szexuális (fallikus) jelkép. Szexológiai szakkönyvek magyarázata szerint feltehetően kinyújtható szarvai s nyálkás teste miatt lett azzá.
Egy Moholgunarason gyűjtött (egyébként bećarac dallamra énekelhető) szövegünk mindezt félreérthetetlenül adja tudtunkra:
Csiga-biga, nyújtsd ki szarvacskádat,
Te meg, kislány, kapd föl a szoknyádat!
Én is letolom a gyócsgatyámat,
Beléd nyomom a csiga-bugámat.
Az utolsó sor „csiga-bugája” nem elírás. „Bugás” növények közé azok tartoznak (pl. a kukorica, a pázsitfű típusú növények stb.), amelyek virágporukat, mint a kukorica is, a szár végén képződő “bugá”-ban termelik, az aztán a ku
koricabajuszra hullva termékenyít, s a kukoricaszemek kifejlődéséhez vezet. A buga tehát virágzati forma. „Bugázik” a kukorica, amikor „hányja a fejét”, a termékenyítés s a magtermelés szakába ér. Mellesleg: a disznó „búgik”, ami ugyanazt jelenti, mint amit az jelent, hogy a kutya tüzel, a ló sárlik, a tehén folyat stb.
A Csiga-biga, gyere ki! felszólítás a szarvak előcsalogatását célozza – mind a két értelemben. Az „Ég a házad ideki!” már csak a mögöttes értelemben hordoz életes tartalmat. A kirakat-szövegben csak játék a szóval. A „Kapsz tejet, vajat” (a vajat köpülés útján nyerik!), méghozzá úgy, hogy „Holnapra is marad” csiganyelven feltehetően nem jelentene semmit. A szöveg szimbolikus értelmében azonban kiteljesíti a mondanivalót. Mindezt egy gyermekdal játékos nyelvén, a művészi megvalósítás olyan fokán, amelyet csak csodálni lehet.”