Az ‘ég a házad ideki’-ben az ‘ég’ igazából nem tüzet jelent, hanem az eget. Mert úgy szól, hogy: ‘Csiga-biga gyere ki, AZ ég a házad ideki’” – olvasható egy receptekre szakosott oldal bejegyzésében. A “felfedezés” nem új: az állítás pár évvel ezelőtt már a gyakorikerdesek.hu-n is futott néhány kört, a megállapításhoz viszont egyik helyen sem jelölnek meg forrást. Mégis százak, ezrek osztják a neten, leginkább azt hangoztatva, hogy “így legalább van értelme” a mondókának.

Meglepett volna, ha bármiféle alapja van a fenti állításnak – annál is inkább, mert egy mondókával kapcsolatban, amelynek alakjai helytől, időtől, feljegyzőtől és még sok minden mástól függenek, nehéz olyat mondani, hogy eredeti. Mindezek ellenére megkerestem pár kérdéssel Küllős Imola néprajzkutatót. Tőle megtudtam, hogy “a csiga-bigás mondóka úgy jó, ahogy régről tudtuk, tehát ‘az’ nélkül’.

Például ebben az 1872-es kiadványban is szerepel egy ilyen változata:

A fenyegetések a csigacsalogatókban nem számítanak ritkaságnak, sőt ennél durvább változatok is léteznek. Párat gyorsan össze is gyűjtöttem néhány 19. századi forrásból:

“Csiga biga, nyúcsd ki nyelved,
Jönnek a tatárok,
Sós kútba löknek,
Onnen (onnan) is kivesznek,
Malom alá tesznek,
Ott is összetörnek.”
(Magyar Nyelvőr, 1874)

“Csiga biga, nyújtsd ki szarvad !
Jőnek a tatárok.
Sós kútba vetnek,
Hat ökörrel kihúzatnak,
Malomkővel megnyomtatnak.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)

“Csigabiga bácsi!
Öltsd ki szarvádat,
Majd eljőnek a törökök,
És felszántják a házad elejét.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)

“Csiga riga gyere ki,
Mert szarvadná húzlak ki,
Kerékvágásba teszlek.
Onnét is kiveszlek,
Nagyobb kínba teszlek.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)

Küllős Imola azt is elmondta, hogy vannak persze olyan állatos mondókák is, ahol a fenyegetés helyett csak a kérés/követelés hangzik el:

“Tücsök koma, gyere ki,
Szalmaszállal húzlak ki,
Házad előtt megsüllyedtem,
Hat ökröddel vontass ki!”

De “felesleges olyan dolgokon töprengeni, van-e hat ökre a tücsöknek, vagy hogy szereti-e a csiga a tejet. A tej és a vaj egyébként a vágybeteljesítő kívánságok közé tartozik. Régen a parasztasszonyok ugyanis nem a gyereküknek adták, hanem pénzt csináltak belőle (vö. a szólásmondással: akinek jó dolga van, “tejbe-vajba fürösztik)”.

Ha valaki mégis valami modernebb verziót szeretne mesélni gyerekének, az égboltos változat “szellemiségéhez” – az általam talált verziók közül – talán ez a csigás mondóka áll a legközelebb:

“Csiga biga gyere ki,
Itt a házad ide ki.”
(Magyar Nyelvőr, 1872)

A történet az elveszett AZ-ról talán azért terjedhet olyan gyorsan – legalábbis a kapcsolódó facebookos hozzászólásokat olvasva -, mert az emberek mai fejjel nem értik, miért kell ilyen kegyetlenséggel fenyegetni a szerencsétlen állatot egy gyerekeknek szóló mondókában, és megörülnek egy ennél költőibb, békésebb vagy épp világképükbe jobban illő verziónak.

Ha új vagy itt, és érdekelnek hasonló bejegyzések, kövess be a Facebookon.

Illusztráció: pexels.com