2008-ban megnyitott Newseum és a mögötte álló alapítvány fő célja az alapjogok – közte a szólásszabadság és a szabad sajtó – védelme. A szervezet kihelyezett médiaórái és ingyenes online oktatási platformja, a NewseumED révén tanulók millióit éri el.

Az alábbiakban a NewseumED kamuhírekkel kapcsolatos óravázlatai közül válogatok ki három kezdő és egy haladó programot 14-18 évesek részére. Valószínűleg egyik tervet sem érdemes/szabad egy-az-egyben magyarra fordítani, és talán az infrastrukturális feltételek sem adottak mindenhol egy ilyen órához, de ötletet azért adhatnak. Az adaptálás megkönnyítéséhez csatolok néhány háttérolvasmányt korábbi bejegyzéseim közül.

Ha te egy olyan középiskolás tanár vagy, aki tantárgyába be tudja építeni a szóban forgó ismeretek fejlesztését, használd bátran a lenti ötleteket. Ha működik a dolog, tapasztalataidat oszd meg a kommentek között, hogy másokat is inspirálj. Ha pedig kérdésed van, írj bátran. Órát helyetted nem fogok tartani, de – ha tudok – szívesen segítek.

1. Alapozó a kamuhírjelenséghez

pexels.com

Fogalommeghatározás | Kérdezzük ki a diákokat a kamuhírekről, tudjuk meg, mire gondolnak a fogalmat hallva. Mutassuk be fajtáikat, keletkezésük és terjedésük okait, és hogy miként védekezhetünk ellenük! (Mik azok a kamuhírek, és hogyan védekezzünk ellenük?).

Kamuhírek egykor és most | Mutassunk rá, hogy nem új jelenségről van szó, és beszéljünk arról, miben különböznek a mai kamuhírek más korok kamuhíreitől (Egyre nagyobb képtelenségeket hisznek el az emberek).

Aktualitások | Beszéljük meg, miért lett felkapott ez a téma mostanában (Milyen hatással voltak a kamuhírek az amerikai választásra? | Tényleg a kamuhírek okozták Clinton vesztét? | Így verték meg a kamuhírek a valódiakat a Facebookon? | Így néz ki az információs háború régiónkban).

Személyes tapasztalatok | Kérdezzük meg a diákokat, ők hol találkoznak kamuhírekkel, illetve szembesültek-e már olyannal, hogy – akár akaratlanul is – maguk is kamuhírt osztottak meg. Ha igen, emlékeznek-e rá, milyen körülmények között történt ez (Ezért osztunk meg kamuhíreket a Facebookon | Ők árasztják el Facebook-falunkat kamuhírekkel).

Következmények + tanulságok | Osszunk meg a diákokkal példatörténeteket arról, milyen nem várt következményei lehetnek a kamuhíreknek. Ezután kérdezzük meg őket arról, ők ismernek-e olyan eseteket, amelyekben a kamuhíreknek valós életbeli következményeik lettek. (A visegrádi gyerekrablós híresztelés 6 fontos tanulsága | Facebookon pedofilozott le egy férfit, most már mindent visszacsinálna | Fegyverrel járt utána egy férfi a kamuhírnek | Kamu Bloomberg-cikk dobta meg a Twitter árát | A megégett csecsemő már hétéves, és a levelekből elege van).

2. Szempontok a hírek ellenőrzéséhez

Ez az óra a kamuhírek felismeréséhez nyújt segítséget. A tanár előre kiválogatott híreket ad az osztálynak, amiket a diákok egy edukációs poszter (pdf) és egy hozzá csatolt útmutató alapján ellenőriznek. Lássuk, milyen szempontokra hívja fel a figyelmet az ESCAPE-módszer:

Bizonyíték | Tartalmaz-e a cikk olyan konkrét neveket, számokat, helyszíneket, dokumentumokra hivatkozásokat, amelyeknek utána lehet nézni? Keressenek a diákok ezek közül hármat, és próbálják ellenőrizni az értesülést.

Forrás | Ki a cikk szerzője, mit tudunk róla, mennyire megbízható? Mit tudunk a lap kiadójáról? Relevánsak-e a cikkben megszólaló források stb.? (A szerző és a források ellenőrzésének módját a negyedik feldolgozott óraterv részletezi).

Kontextus | Biztos, hogy az adott cikk teljes képet ad a benne foglalt eseményről? Keressenek a diákok ugyanerről az eseményről más forrásokból további cikkeket, és ellenőrizzék, vannak-e benne új vagy eltérő infók, és azok változtatnak-e valamit az eredeti anyag értelmén.

Közönség | Kideríthető-e a képek, a nyelvezet, a tartalom, a szájt neve alapján, kiknek szól a cikk? Ez alapján észrevehetők-e olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy az újságíró ki akarta szolgálni olvasóit?

Cél | Mi lehet a cikk írójának célja? Pénzkereset (erre utalhat a milliónyi banner a szöveg körül)? Edukáció, informálás (sok-sok hasznos és a mondanivalót alátámasztó, releváns link)? Befolyásolás (érzelmekre hatás, vélemény elemek, logikai bakik)?

Kivitelezés | Mennyire világos, miről szól a cikk? Milyen a stílusa, a helyesírása, a kinézete?

Egy max. 15 perces elemzés után a diákok meséljék el, a fentiek alapján megbízhatónak tartják-e a kiválasztott cikkeket, valamint hogy a hat szempont közül melyik segítette őket a legjobban ennek meghatározásában.

3. Megosztásra érdemes-e az infó?

A diákokat itt egy folyamatábra és egy rövid kísérőszöveg (pdf) segíti annak eldöntésében, hogy megosztásra érdemes-e az eléjük kerülő cikk. Első körben kérdezzük ki őket arról, milyen felületeken osztanak meg információkat, és mi alapján döntenek arról, mit osztanak meg.

Ezután adjuk oda nekik a folyamatábrát és néhány előre kiválogatott cikket – legyenek köztük kamuhírek, gyenge minőségű cikkek, véleményanyagok és minőségi újságcikkek egyaránt -, majd menjenek végig mindegyik hírrel a folyamatábrán. Az útmutató alapján az alábbi szempontokat érdemes mérlegelni egy cikk megosztása előtt:

Valós hír? | Ellenőrizhető a cikk tartalma? Hitelesek a forrásai? Futtassunk le egy keresést a kulcsszavakra, a forrásra és esetleg a benne lévő képekre, hogy kiderüljön, nem kamuhírrel állunk-e szemben.

Jól megírt? | Egy jól megírt cikk tényeken alapul, nyugodt hangvételű és világos. Nincsenek benne túlfűtött érzelmek, hanyagságból elkövetett helyesírási hibák, és legfőképp csupa nagybetűvel írt mondatok, halmozott felkiáltójelek.

Hír vagy vélemény? | Mi a cikk műfaja és célja? (A véleményműfajok és jellemzőik)

Tényeken alapul? | Mire – tanulmányra? statisztikára? történelmi példákra? elsődleges forrásokra? szakértőkre? – támaszkodik a szerző cikke megírásakor?

Elfogult? | Teljes képet kapunk a cikkből a leírt eseményről, jelenségről? Vagy a szerző – más, ugyanerről szóló cikkekhez képest – kihagy kulcsinfókat/felerősíti a történet bizonyos részeit saját álláspontja alátámasztása érdekében? (Hogyan csapják be olvasóikat a bulvárlapok? | Becsapnak minket a statisztikákkal, mert nem értjük a valószínűséget | Hogyan csap be minket az agyunk nap mint nap? | Hogyan olvassunk tudományos jelentéseket?)

Az elfogultság nyílt vagy rejtett? | Kiderül a szövegből az elfogultság oka (például hogy egy politikai pártot támogató szervezet írta-e)? Vagy próbálják elrejteni ezt az infót?

Szórakoztató/figyelemfelhívó? | Megint csak felmerül a kérdés: mi a szerző célja a cikkel. Vizsgáljuk meg, nem csak valami lenyúlás, csalás, zavarkeltés érdekében hozták-e létre?

Ha a diákok végigmennek a folyamatabrán ütközésig, megtudhatják, megosztásra érdemes-e a cikk. Mivel kicsi az esélye, hogy valaki egy ilyen folyamatábrával a zsebében járkáljon, az óra végén beszéljük át a diákokkal, melyek voltak a chart számukra leghasznosabb szempontjai.

4. Hogyan ellenőrizzük a szerzőt?

pexels.com

Ebben a haladó kurzusban a diákok megtanulhatják, miként nézzenek utána egy cikk alkotójának. Kapnak egy cikklinket, melynek elolvasása után a következő feladatok várnak rájuk:

A szerző ellenőrzése | Fel van-e tüntetve a neve a cikk mellett? Vannak-e róla részletesebb infók, láthatók-e korábbi cikkei? Fel lehet-e vele venni a kapcsolatot közvetlenül (például saját névre érkező e-mailen vagy valamilyen közösségi oldali profilon keresztül)?

Az oldal ellenőrzése | Van-e a szájtnak bemutatkozó oldala, impresszuma? Mit írnak ott magukról? Mely cég vagy személy tulajdonában van az oldal? Keressünk róluk két kiegészítő információt a Google-ben! Miféle hirdetéseket látni az oldalon: vannak köztük például gyanús termékekre vagy szolgáltatásokra vezetők?

A cikk forrásainak ellenőrzése | Válasszunk ki két forrást a cikkből! Jegyezzük fel, milyen témában és mit nyilatkoztak a cikkben! Keressünk rá a nevükre, hogy kiderüljön, valóban szakértői-e az adott témának, illetve hozzáférhettek-e azokhoz az infókhoz, amiket a cikkben rájuk hivatkozva közöltek.

A feladat elvégzése előtt mesélhetünk a diákoknak forrásellenőrzéssel kapcsolatos érdekes eseteket is: Hátha valakit érdekel, kicsoda Pernilla HagbergRákkutató professzor leplezi le a kemoterápiát? | Gyógyítja-e a rákot a szódabikarbóna? | 10 kérdés és válasz Paul Hellyer “magas szintű ufóbejelentéséről”

Ennyi lenne most, és meséljetek, ha valamelyiket használni tudtátok! Ha lesz időm, és érdeklődés is van, folytatom! Addig meg, ha érdekelnek ezek a témák, jelölj be a Facebookon. A sorozat korábbi részei pedig itt találhatók:

Hogyan tanítsuk a kamuhírek felismerését az iskolában?

A Checkology online oktatási platform olyan készségekkel látja el diák felhasználóit, amelyek segítségével megtanulhatnak kételkedni a rájuk irányított információban, kérdezni a források hitelességét illetően, majd az összegyűjtött infókat összevetni, és az alapján mérlegelni.

Kamuhírek az iskolában 2. rész: a kritikus gondolkodás oktatása

Egy két héttel ezelőtti cikkemben a kritikus gondolkodás általános iskolai tanítása is előjött. Utánaolvastam, hol járnak ebben a mintaként emlegetett Svédországban.