Egy közelmúltbeli We Love Balaton cikkben bukkantam rá G.-Tóth László hidrobiológus, limnológus évekkel ezelőtti cikksorozatára, amelyben Balatonnal kapcsolatos tévhiteket, félinformációkat és tudománytalan magyarázatokat tett helyre. E sorozat egyik anyaga (pdf) azoknak a történelmi térképeknek a történetét mutatja be, amelyeken a Tihanyi-félszigetet szigetként vagy épp az eredeti helyéhez képest a túloldalon ábrázolták.

“A földrajztudósok évszázadokon át szorongva kutatták ennek okát, mert természettudományos magyarázata nemigen akadt ezeknek a meghökkentő térképi ábrázolásoknak. Sem földrengés, sem a Balaton-környék domborzatát átalakító más olyan, mély tektonikai esemény nem fordult elő a Kárpát-medencében emberemlékezet óta, amely egy földrajzi régiót tavastól, folyóstól, település-hálózatástól egyik reggelre észrevétlenül átfordított volna egy korábbiból a mai helyzetbe.”

– írja cikkében G.-Tóth László, aki szerint az anomáliák okait a korai térképrajzolók – például az országot a 16. század elején felmérő Lázár deák – életrajzában érdemes keresni.

” (…) a Tabula Hungariae valamikor 1514 és 1528 között, de bizonyítottan Lázár deák halála után jelent meg Bécsben. A térképet a deák halála miatt Collimitius Tanstetter Georg bécsi egyetemi tanár és Cuspinianus Spiesshaimer Johann udvari történész rendezte sajtó alá. A térképen a Balaton középütt S-alakban megbicsaklik, a tó tájolása teljesen hibás, és Tihany egy sziget. Mi történhetett? Nos, amikor a deák korai halála után bécsi kollégái a felmérési térképszelvényeket egy térképpé illesztették össze, pontatlanul jártak el! Néhány szelvényt összecseréltek, s a tihanyit nem tudván hová illeszteni, meg különben is zömmel víz vette körül a szárazulatot, betették a tó közepébe.”

– olvasható a cikkben, amelyben G.-Tóth azt is elmeséli, miként került aztán a tévedés a többi térképre:

“A török uralom alatt nem volt lehetőség a korábbi szelvényeket részletesen a helyszínen ellenőrizni és átrajzolni. A későbbi térképszerkesztők imitt-amott figyelembe vették ugyan a legnyilvánvalóbb hibákat, így tehát eljutott a hír, hogy Tihany nem is sziget, hanem a parthoz van az bizony csatlakozva! Igy Wolfgang Lazius 1556-ban korrigált is, de rosszul! Az északi helyett a déli parthoz ragasztotta Tihanyt! És ezt az ábrázolást vette át Gerardus Mercator flamand térképész, aki egyébként szintén meghalt, mielőtt kiadhatta volna Magyarország-térképét.”

A hibákat végül a török birodalom visszahúzódása után, a 18. század elejétől kezdték korrigálni a területek újbóli felmérése révén.

Fotó: Nádasdy Múzeum