1. tévhit: Az alacsony termékenység a Nyugat jellemzője

A szerzők – Kapitány Balázs és Spéder Zsolt – szerint ez az állítás egyfelől leegyszerűsítő, másfelől nem veszi figyelembe a közelmúlt tendenciáját. Állításuk szerint az elmúlt két évtizedben a termékenységi magatartás jelentősen átrendeződött a kevésbé fejlett országokban, a világ különféle kontinenseinek fejlett országai gyermekvállalási szokásaiban pedig stabil különbségek vannak.

A cikk szerint a legalacsonyabb termékenységű régió már nem Európában, hanem a Távol-Keleten található (Dél-Korea, Tajvan, Japán, Thaiföld, stb.). Sok közepesen fejlett országban (közöttük jelentős számban muzulmán államokban, mint Libanon, Irán, Líbia, Tunézia, Törökország), valamint egyes dél-amerikai országokban (például Brazília, Chile, Uruguay) pedig a reprodukcióhoz szükséges 2,1-es szint alá esett a teljes termékenységi arányszám.

Ez a folyamat a harmadik világ sok országában gyorsabban zajlott és zajlik le, mint korábban a világ fejlett térségeiben. Például Bangladesben és Iránban az 1980-as évek legvégén még a teljes termékenységi arányszám 5 körül volt, alig harminc év elteltével 2,2, illetve 1,8. Így ezen országok lakossága szinte kivétel nélkül még erőteljesen nő, de ezt a növekedést már csak a „lendület” (a még fiatalos korstruktúra), valamint esetlegesen a várható élettartam javulása hajtja – olvasható a cikkben, amelynek szerzői megállapítják: mai ismereteink szerint a Földet az elmúlt évtizedekben jellemző népességrobbanás a fejlődő országok többségében is a végéhez közeledik.

2. tévhit: Magyarországon még a környező népekhez viszonyítva is rosszabb a helyzet

Egy másik népszerű mítosz szerint a környező népek gyermekvállalási kedve lényegesen magasabb a magyarságénál, és ez a „magyar átok” részben oka volt történelmi traumáinknak, és hosszabb távon a „nemzethalálhoz” vezethet.

A szerzők szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a Kárpát-medencében élő népek gyermekvállalási kedvében (a cigányságtól eltekintve) már évtizedek óta nincs érdemi különbség. Sőt jelenleg, ha vannak is kisebb eltérések, azok inkább a magyarság relatíve valamivel nagyobb gyermekvállalási kedvére utalnak.

A teljes cikk – amelyben többek között még a családpolitikai intézkedések demográfiai folyamatokra gyakorolt hatásáról is szó esik – elolvasható itt.

Fotó: pexels.com