A tavaly novemberi amerikai elnökválasztás után a Facebook támadások célkeresztjébe került: a média egy része a közösségi oldal felületein terjesztett kamuhírekben látta meg Donald Trump váratlan győzelmének okát. Bár a kamuhírek befolyásoló hatása nem egyértelmű, a választás finisében valóban több olyan valóságtorzító anyag jelent meg, amely a republikánus jelöltnek kedvezett. Ettől függetlenül csak a Facebookot vagy akár a kamuhíreket okolni Trump győzelme miatt nemcsak túlzás, hanem a történtek megértése szempontjából szarvas hiba is lenne.

A vádak megjelenése után a Facebook először eltolta magától a felelősséget, de titokban azért elkezdett dolgozni valamiféle megoldáson. Amit hamarosan be is jelentett: először független hírellenőrzők bevonásával a kamucikkek címkézését, majd algoritmusa finomítását, valamint a kamuoldalak és kamuprofilok törlését ígérve.

Adam Mosseri, a facebookos hírfolyamért felelős vezető legutóbb május közepén számolt be a hírfolyam algoritmusának frissítéséről a cég blogján. A változtatás célja a dezinformáció, a hatásvadászat és a klikkvadászat elleni küzdelem erősítése. Írásában Mosseri arra figyelmezteti a tartalomszolgáltatókat: ha játékban akarnak maradni a legnagyobb közösségi oldalon, értelmes, informatív és hiteles anyagokat kell készíteniük és megosztaniuk. Kerülniük kell a hatásvadász és megtévesztő címeket, a kamu információkat és a spamnek minősülő trükközéseket.

A bejelentés apropóján a BuzzFeed tényellenőrző tevékenységéért felelős Craig Silverman megkereste Mosserit, akitől megtudta: a főleg ad farmokat és kattintásvadász címeket célba vevő frissítésektől a hírfolyamban megjelenő cikkek minőségének javulását várja a Facebook. Arról a vádról, miszerint a tényellenőrzők által vitatott anyagként megjelölt cikkeket csak még többen osztják meg, Mosseri azt mondta: ez nem igaz, saját – nem nyilvános – adataik szerint a címkézés igenis visszaveti egy kamuhír terjedését.

Mosseri szerint a tényellenőrzők bevonása fontos és látványos lépés volt, de a probléma megoldása szempontjából az algoritmus finomítása elsőbbséget élvez, többek között azért is, mert nem tudnak minden országban olyan megbízható partnereket bevonni, mint amilyen például a Snopes vagy a PolitiFact. Arról nem is beszélve, hogy a Facebookra napi 2 milliárd új poszt, és heti körülbelül 400-500 különböző link kerül fel, amivel semmilyen független tényellenőrző szolgáltatás nem képes önmagában boldogulni. Ezért aztán az elsődleges irány a hírek technikai – vagyis algoritmus révén történő – ellenőrzése.

Ami a felhasználók hozzájárulását illeti a kamuhírek elleni küzdelemben: a kamuként való címkézés lehetőségének bevezetése óta drámaian megnőtt a jelentések száma. És bár sokan vannak olyanok, akik valós híreket is kamuként jelölnek meg, csak mert nem értenek egyet az abban leírtakkal, a legtöbb jelölést begyűjtő cikkek valódi, orvosolandó problémát jelentenek.

A következő nagy feladat Mosseri szerint a fotók és videók ellenőrzése lesz: mert míg a szövegek csekkolásában már eléggé otthon van a Facebook, a képek és mozgóképek világában még csak a tanulási folyamat elején jár.

Fotó: pixabay.com