Az esetet egy motoros GoPro kamerája jóvoltából láthatjuk, szinte az elejétől a végéig. A lány egy pirosnál várakozik biciklijével, a mellette álló furgonból pedig be-beszólnak neki, próbálják megérinteni, majd – miután a lánynak ez nagyon nem tetszik – becsmérelni kezdik. Amikor a forgalom beindul, a furgon elhajt, de a felvételen azt látjuk, hogy a lány a nyomában marad. Nem sokkal később a jármű leparkol, és a lány beéri a kocsit. Ezt követően a biciklis megáll, majd miután letöri a visszapillantót, elteker. Ekkor ér oda az egészet rögzítő motoros is, és bekiabál a furgonba: pont ezt érdemeltétek, söpredékek.

A felvétel villámgyorsan terjedt, és brit lapoknak köszönhetően idehaza is megjelent. Amennyire látom, egyértelműen sehol nem mondják ki, igazi-e vagy megrendezett a videó. A Guardiannak azonban már két cikke is megjelent arról, hogy a sajtó – és nem csak annak bulvár része – megint úgy hozott le egy anyagot, hogy előtte nem csekkolta – pedig gyanús jelek bőven voltak.

Az első Guardian írásban idézik a Sun cikkét, amelyben egy állítólagos szemtanú elmeséli: maga is látta a kérdéses jelenetet, de azt is, ahogy előtte mind a lányt, mind a furgonosokat instrukciókkal látták el, és a jelenetet többször is felvették (igen, ugyanarról a Sunról van szó, amelytől egyébként nem áll messze a légből kapott állításokat névtelen szemtanúk szájába adni). Mindenesetre ennek a szemtanúnak most neve és foglalkozása is van – Scott Deane építőmunkás -, és a bulvárlap szerint a videót közreadó ügynökség is belső vizsgálatot indított annak érdekében, hogy megállapítsák, valós-e a felvétel, amit időközben le is szedtek közösségi médiás oldalaikról.

A Guardian második cikke továbbmegy az esetről való gondolkozásban, és – függetlenül attól, hogy igazi-e a mostani videó vagy megrendezett – felteszi a kérdést: ha a lapok nem csekkolják a virális tartalmakat megjelenés előtt, ki fog rájuk hallgatni akkor, amikor kamuhírekről szónokolnak. Mivel az ártatlan kamuhírek közlése a legtöbb esetben nem jár semmilyen pénzügyi büntetéssel, a kattintásokért folytatott küzdelemben a lapok egy része bevállalja, hogy esetleg valótlan értesülést, videót tesz közzé. Aztán vagy megváltoztatják az esetről beszámoló cikk címét, vagy lábjegyzettel látják el a módosításokat, vagy írnak egy leleplező anyagot is meglévő mellé – még több klikket begyűjtve a sztorival (lásd az óriáspatkányos esetet). Hosszú távon azonban megbízhatóságukat ássák alá ezzel a gyakorlattal, és hiteltelenné válnak, amikor például a kamuhírekről szónokolnak – írja a Guardian.