A Facebook – tavaly év végi bejelentése után – Európára is kiterjeszti kamuhíreket monitorozó rendszerét, és az orosz titkosszolgálati dezinformálástól rettegő, választásra készülődő Németországban is beveti tartalomszűrőjét. A hírek szerint az ellenőrzést egy külső nonprofit cég, a Correctiv végzi majd. A felhasználók jelentése után a Correctiv átnézi a szóban forgó cikkeket, és ha kamunak találja őket, a bejegyzés mellett megjelenik a “vitatott” jelzés, az algoritmus pedig alacsonyabb gyakorisággal rakja majd a feedünkbe ezeket sztorikat.
Nagy-Britanniában – ahol az ellenőrizetlen unióellenes információk nagymértékben befolyásolták a Brexitről való döntést – egy parlamenti képviselőkből álló bizottság hívta konzultációra a nagy technológiai cégeket annak átbeszélésére, mit lehetne tenni a felületeiken megjelenő kamuhírek ellen. A bizottság elnöke szerint ugyanis a közösségi oldalaknak igenis van felelősségük abban, milyen tartalmak keringenek az általuk üzemeltetett platformokon.
A kamuhírek elleni küzdelemhez a BBC is csatlakozott, a Reality Check csapatának feladata elsősorban a közösségi médiában megosztott információk ellenőrzése lesz. És nemcsak leleplezni akarják majd a hamis információkat, hanem különféle formátumok bevetésével azt szeretnék elérni, hogy a cáfolatokat is legalább olyan vonzóvá és népszerűvé tegyék, mint amilyenek a kamu anyagok.
Lettországban egy vasárnap esti, főműsoridős sorozattal jelentkezik majd a legnépszerűbb helyi tévé, a TV3. Az első műsorszám annak a putyini propagandagépezetnek a működését mutatta be, amely a 2014-ben orosz területről lelőtt maláj repülő tragédiáját megpróbálta az ukránokra kenni. A nyolc epizódosra tervezett adás következő részeiben foglalkoznak majd többek között a hirdetőtáblára kiszögezett, hároméves kisfiú meg nem erősített történetével és a menekültekkel való riogatással is.
Csehországban az év elején kezdte meg működését a Centre Against Terrorism and Hybrid Threats nevű szervezet, amelynek egyik feladata az ország biztonságát veszélyeztető híresztelések monitorozása és ellenőrzése lesz. A Guardian beszámolója szerint itt is az orosz propagandától való félelem az első ok, amely a kormány szerint alááshatja az ország demokratikus berendezkedését és nyugati elköteleződését. Az egykori csehszlovák kihallgatóközpontban elhelyezett egység a tervek szerint a zsarolás és a lobbizás kivédésében is segítséget nyújt majd.
Fotó: pexels.com / euvsdisinfo.eu
Tetszett a cikk? Támogasd az oldalt havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.
Hát az álhírek elleni küzdelmet akár itt is lehetne kezdeni. A cikk tényként állítja, hogy a maláj gépet az oroszok oroszország területéről lőtték le. Holott ezt a holland “pártatlan” vizsgálóbizottság sem állítja. Ha onesározninan vizsgáljuk, hogy kinek az érdeke volt a gép lelövése 1értelmű, hogy az oroszoké nem, hiszen tudják, hogy az usa és az atlantisták csípőből rákenik. Viszont az ukrán érdek 1 értelmű. Oroszországot ezzel besározni a nátót és a ny-i közvéleményt kijev mellé állítani. Az sem melláékes,hogy a jórészt külföldi állampolgárokból álló /persze ez is álhír ugye ?/ kilevi kormány hisztérikusan követeli a nátó közvetlen beavatkozását.
stb. Azért nem ártana hihető bizonyítékokat előhozni az álhírekről.
A cikk nem állítja tényként sem azt, hogy az oroszok lőtték le a gépek, sem azt, hogy Oroszország területéről – annyit írok, hogy orosz területről. Ami meg is felel ennek az állításnak:
In September 2016, an international team of criminal investigators said evidence showed the Buk missile had been brought in from Russian territory and was fired from a field controlled by pro-Russian fighters. (Forrás: http://www.bbc.com/news/world-europe-28357880)
Lehetne cifrázni, hogy oroszbarát erők által ellenőrzött területről, de mivel a cikk témája amúgy nem ez, megengedtem magamnak ezt a rövidítést.
Akkor most nem lesznek az írott/elektronikus sajtóban horoszkópok, brit tudósok “szenzációs” felfedezései, kis színes hírecskék, sztárokról szóló pletykák?