A Trump-jelenség hatalmas löketet adott a kamuhírbiznisznek, de ennek fordítottjára (vagyis hogy a kamuhírek magyarázattal szolgálnának Trump sikerére) nincs bizonyíték – vezeti fel elméletét a Voxban Matthew Yglesias. Azt ő is elismeri, hogy a kamuhírek meghatározóan nagy része valóban Trumpot erősítette, de ezeket jó eséllyel nagyrészt inkább csak Trump hívei küldözgették egymás között. Komolyabb kárt okozott Yglesias szerint Clinton népszerűségének a mainstream média, amely hatalmas botránylufit fújt a demokrata jelölt e-mailes és alapítványos ügyei köré. Ez ugyanis véleménye szerint elszipkázta az erőforrásokat Trump ügyleteinek vizsgálata elől, és tematizálta a közvéleményt.

Mint azt a Gallup is kimutatta, az amerikaiak a kampány során Clintonról leginkább különböző e-mailügyeivel összefüggésben hallottak, miközben Trump szélesebb tematikával, saját üzenetekkel jelent meg a médiában. A republikánus jelölt úgy állt kampánya végén, ahogyan kezdte: a lakosság nagy része a feladatra alkalmatlan jelöltnek tartotta. Ezzel szemben Clinton, aki egész jól kezdte az évet, folyamatosan napirenden tartott ügyei miatt vált egyre népszerűtlenebbé és hiteltelenebbé. A kampány végéhez közeledve a közvélemény nagy része már nem is látott különbséget a két jelölt között, ami hozzájárult annak a nézőpontnak a megerősödéséhez, miszerint a választás kimenetelének igazából nincs is tétje.

Yglesias szerint e kép nem a kamumédia tevékenysége révén alakult ki. Úgy látja, Clintonéknak azért egyszerűbb erre mutogatni, mert – magukat az áldozat szerepébe helyezve – ezzel azt sugallják, hogy rajtuk kívülálló okokból szenvedtek vereséget.