Melissa Zimdars a USA Todaynak adott interjúban mesélt projektjéről, amelyben kamuhíreket terjesztő oldalakat listázott különféle kategóriákban. Külön vette 1) a csak kamuhírekben utazó oldalakat, 2) a bizonyos esetekben megalapozatlan infókat közlő szájtokat, 3) a címeikkel és közösségi médiás promójukban trükköző portálokat, valamint 4) a szatirikus oldalakat.

Munkáját elsősorban hallgatóinak szánta, de miután kitette a Facebookra, többen is átvették, és szélesebb körben is osztogatni kezdték. Ennek során vette észre, hogy a listáját terjesztők nem nagyon kattintottak bele a szövegbe, legalábbis nem mutatták jelét annak, hogy megértették volna: ez nem csupán egy kamuoldallista, hanem egy szofisztikáltabb forrásértékelés. Ezért aztán – további átdolgozásig – le is szedte az anyagot.

Az egykor a listát is tartalmazó Google-doksiban most néhány olyan általános tipp szerepel, amely segíthet a források értékelésében. Ezek közül szemlézek párat.

Kezeljük gyanúval…

– a com.co végződésű url-eket, amelyek gyakran valós hírforrások hamis utánzatai,
– az olyan értesüléseket, amelyeket ismert oldalak nem közölnek (a gyakori vád szerint nem akarnak beszélni róla/szándékosan elhallgatják, de legtöbbször inkább csak arról van szó, hogy nem tudják igazolni az információt),
– azokat a cikkeket, amelyek nagyon feldühítenek bennünket – nézzük meg, más források hogyan számolnak be ugyanerről!

Tartsuk fejben…

– hogy a bloggereknek is publikálási felületet nyújtó híroldalakon olyan cikkekbe is belefuthatunk, amelyek nem mennek át ugyanazon a szerkesztői szűrőn, mint a lap “normál” cikkei (ilyen például a BuzzFeeden és a Forbes-on is van). Ezeknek a “civil” tartalmaknak az értesülései persze nem feltétlenül alaptalanok, sőt – mivel a legjobb tematikus blogokat sokszor a témát az általános újságírónál mélyebben ismerő szakemberek írják – néha még alaposabbak is az anyalapénál.

Nézzük meg…

– az oldal About szekcióját, ahol gyakran magukat leplezik le a szájtok,
– az adott oldal Snopes-os előéletét, vagy hogy mit ír róla a Wikipédia.

Összességében pedig…

– tájékozódjunk több forrásból, hogy az eseményeket különféle nézőpontokból is megismerjük, és legyünk kritikusak a forrásokkal szemben – esetenként ez még a megbízhatónak tartott médiumoknál sem árt.

És ha esetleg nem volt meg: ebben a cikkben a Snopes alapítója elmélkedik arról, hogy a kamuhíreken felül milyen más, hitelességgel kapcsolatos problémái vannak a Facebooknak:

Mit mond a legismertebb legendavadász a Facebook kamuhírproblémájáról?

Millió írás jelent meg Donald Trump győzelme óta a Facebookon terjedő kamuhírekről, de talán a Snopes alapítójának véleménye még ebben a médiazajban is érdekes lehet.

Illusztráció: Nagy Áron