A Lojalista milicista a halál pillanatában, Cerro Muriano, 1936. szeptember 5. című Robert Capa-fotó először a francia Vu magazinban jelent meg 1936 szeptemberében, majd a következő évben a Life magazin avatta a spanyol polgárháború szimbólumává.

Maga Capa a kép készültének körülményeiről 1937-ben azt állította, hogy akkor lőtte, amikor egy milicistával egy lövészárokban ragadt, és a türelmetlen katona kiugrott a fedezékből. Ő utána ugrott, majd miután megörökítette a milicista lelövését, visszaugrott az árokba. Ezzel szemben egy 1947-es, de csak 2013-ban nyilvánosságra került interjúban arról beszélt, hogy nem ketten, hanem húszan voltak a lövészárokban, és híres képét a feje fölé emelve, látatlanban készítette – idézi fel az Index.

Elindul a vita

A lap cikke szerint a fotó eredetiségét először 1975-ben kérdőjelezte meg egy ausztrál újságíró, aki szerint a fénykép megrendezett jelenetet ábrázol. Innentől kezdve pedig egymást követték a megerősítő vagy épp cáfoló kutatások:

– 1996-ban egy történész állítólag azonosítani tudta az eltalált katonát, Federico Borrell Garciát,
– 2002-ben Capa életrajzírója bűnügyi szakértők bevonásával arra jutott, hogy a testtartása alapján a milicistát tényleg lelőtték,
– 2007-ben egy dokumentumfilm azt állította, hogy az áldozat nem lehetett Garcia, ráadásul a fotó nem is délután, hanem reggel készült, amikor is nem voltak csaták a térségben,
– 2009-ben egy napilap arra jutott, hogy a fotó nem Cerro Murianónál készült, hanem 50 kilométerre a fronttól, és nem Leicával, hanem Gerda Taro német fotós Rolleiflex gépével (Capa és Taro egyébként állítólag gyakran cserélgették gépeiket),
– egy 2013-es japán dokumentumfilm pedig már egyenesen azt állította: a legendás képet Taro készítette, a milicista pedig nem lövés következtében esett el, hanem mert megbotlott.

És akik szerint a fotó nem erről szól

Capa kommentár nélkül elküldött fotójának sikeréhez az Index szerzője szerint több dologra is szükség volt:

– a Vu magazin homályos kísérőszövegére,
– a Life magazin képaláírására, amely elhintette, hogy a fotón látható katonát épp a kép készültének pillanatában lőtték le,
– valamint arra, hogy Capa később nem sietett megcáfolni a kép köré szőtt mítoszt.

Egyesek szerint az ikonikus kép jelentősége szempontjából mindegy, milyen körülmények között készült. Sebastiaan Fabert idézve például az Index leírja:

Vajon a tudat, hogy az ember, akit a kép ábrázol, nem is abban a pillanatban halt meg, megváltoztatja, hogyan gondolkodunk Spanyolországról, a polgárháborúról, vagy a 20. századi történelemről? A válasz az, hogy nem. Capa nem egy történelmi eseményt rögzített Espejóban. A kép nem attól lett ennyire erős, hogy egy történelemformáló, megismételhetetlen eseményt ábrázolna, mint a holdraszállás vagy egy elnökgyilkosság. Látjuk egy ismeretlen férfi halálát egy ismeretlen helyen Spanyolországban, és tudjuk, ahogy Capa első olvasói is tudták, hogy akkoriban több száz spanyol férfi és nő halt meg hasonló módon minden nap.

Az Index cikkét itt olvashatjátok el teljes egészében.

A híres felhőkarcolós kép története

A fotón tizenegy építőipari munkás látható, amint több mint 250 méter magasban nagy nyugalommal eszegetik szendvicsüket, szívják cigijüket vagy olvassák újságjukat. A nyolcvan éve készült kép után évtizedekig nyomoztak, de mindig vannak új bizonyítékok.