“Az ostrom óta eltelt 450 évben a Zrínyi-kultusz felívelésével egyenes arányban romlott a témával foglalkozó szakirodalom pontossága, és mára már mind több dátum forog közkézen a vár elestével, valamint Zrínyi és Szulejmán halálával kapcsolatban. E művekben 1566. szeptember 6., 7. és 8. egyaránt megtalálható, amivel nem lenne semmi baj, hiszen a korból több más jeles esemény idejét sem ismerjük pontosan. Azonban itt nem ez a helyzet, hiszen legfontosabb forrásaink helyesen rögzítették a kirohanás napját, azonban az idő folyamán ez a naptárszámítási változások, fordítási, valamint rekonstrukciós problémák miatt eltorzult, az internet robbanásszerű terjedése óta pedig mintegy evolúciós törvényként különösen a hibás dátumok tettek szert túlsúlyra” – írják a Történelmi Szemle cikkének szerzői, Fodor Pál, az MTA doktora és Varga Szabolcs, a Pécsi Hittudományi Főiskola docense.

A szerzők szerint a szultán és Zrínyi halálának 450. évfordulója kapcsán érdemes újra leszögezni, hogy a leginkább hitelt érdemlő források alapján Szulejmán halála szeptember 7-én kora hajnalban, egy és két óra között, Zrínyi Miklósé pedig 7-én déltájban következhetett be. Zrínyi gyalogosan harcolva esett el a belső vár kapuja előtt, két vagy három puskalövés következtében (ezek egyike halálos fejlövés volt), Szulejmán szultán pedig „betegségtől s vénségtől is megnehezedvén, s megveszett első szárcsontjának fájdalmához hasa folyása is rája érkezvén” hunyt el.

Ez alapján tehát nem történhetett meg például az a jelenet, amely „Chantone” spanyol követ II. Fülöpnek írt korabeli beszámolójában is megjelenik, miszerint “Zrínyi egyedül maradt, egy ajtónyílásban húzta meg magát, ahol a szultán megpróbálta rávenni a megadásra. Miután Zrínyi hajthatatlannak bizonyult, egy janicsár először megsebesítette, majd két újabb lövéssel végzett vele. Ezután a szultán elé vitték, aki e szavakkal fogadta: ‘Horvát, horvát, sokszor kértelek, hogy add fel a várat, s te vonakodtál, íme, most fejeddel együtt átadtad.’”

Ami a dátumok ide-odatolását illeti, abban a szerzők szerint nagy szerepe volt Cserenkó Ferenc túlélő szemtanú ostrombeszámolójának Budina Sámuel általi fordítása, amelyben Budina olyan eseményekről is beszámolt, amiről Cserenkó eredetileg nem szólt. Csak Budinánál olvasható például az a rész, hogy a janicsáraga levágta a halott Zrínyi fejét, amelyet szeptember 8-án lándzsára tűztek a császári sátortól nem messze. A későbbiekben e szöveg hatására idővel mind többen tették tévesen szeptember 8-ára Zrínyi halálát.

Az, hogy Szigetvár elestének dátuma bizonytalanná vált, valójában a Szulejmán szultán halála körüli bonyodalomnak köszönhető – írják a szerzők. A kitörésről szóló korai történetekben ugyanis rendre szerepelt a szultán, de arról, hogy már az ostrom alatt elhunyt, csak hónapokkal később szerzett tudomást a nyugati közvélemény.

Illusztráció: Johann Peter Krafft – Zrinyi kirohanása (szepmuveszeti.hu)