Te le mernéd tesztelni, ki vagy valójában? – teszi fel a kérdést egy dán vírusvideó, amely Ki az igazi magyar? címmel idehaza is nagy sikerrel futott. A The DNA Journey egy különleges “kísérletet” mutat be, amelynek alanyai nyálmintájuk révén megdöbbentő dolgokat tudnak meg őseikről – és ezáltal saját magukról. Az idegenforgalmi szolgáltatásban utazó Momondo cég megható üzenetű filmjével kapcsolatban azonban több kérdés is felmerült – egyesek a videó készítésének körülményeit, mások a mögötte lévő tudományt firtatták. Azon ma már senki nem lepődik meg, ha egy reklámfilm nem valós történeteket és szereplőket mutat be. Bár a készítők tagadják, hogy a videóban színészek szerepeltek volna, előre megírt szövegekkel, ez a dán lap összegyűjtött néhány olyan online véleményt, amely név szerint is megnevezi a kisfilm egyes színész szereplőit.

De még ennél is kérdésesebb a kisfilm mögötti tudomány, amely a videóban látható százalékos eredményeket kihozza. Idehaza az mno.hu foglalkozott a témával, ők Falus András immunológust megkérdezve arra jutottak, hogy a filmen látott köpetes mintavétel valóban létezik, és az is igaz, hogy előfordulnak olyan populációk, amelyekben bizonyos genetikai együttállások gyakoribbak, mint másokban. “Az efféle mérések valamelyest alkalmasak lehetnek bizonyos betegségek, például Alzheimer-kór, szívinfarktus, tüdőrák, cukorbetegség rizikófaktorának mérésére, de még ebben sem igazán pontosak – csak annyit mutatnak meg, hogy például az illetőnek az átlagos 5 helyett, mondjuk, 8 százaléknyi hajlama van egy adott megbetegedésre. Logikus tehát, hogy az efféle DNS-mintákból szinte lehetetlen etnikai hovatartozásra következtetni” – mutat rá a szakértő, aki szerint egy ilyen vizsgálat alapján kijelenteni valakiről, hogy ennyi vagy annyi százalékban brit, abszolút felelőtlenség.

momondo – The DNA Journey

It’s easy to think there are more things dividing us than uniting us. But we actually have much more in common with other nationalities than you’d think. We asked 67 people from all over the world to take a DNA test, and it turns out they have much more in common with other nationalities than they would ever have thought.

Piros-fehér-zöld lett az Eiffel-torony az osztrákok elleni magyar győzelem éjszakáján – terjedt egy kép kíséretében. A fotót még az MLSZ is kitette az Instagramra, de nemsokára magyarázkodásra kényszerült a kamu felvétel miatt – írja a hvg.hu. A tornyot egyébként az Orange mobilszolgáltató szavazós játékának részeként világítják ki az Eb alatt, minden este más-más ország színeiben. A magyar győzelem napján a legtöbb szavazatot Portugália kapta. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy egyszer magyar legyen majd az Eiffel-torony.

magyar_eiffel

Szíriában tértek magukhoz a Cipruson bulizó britek – terjedt el júniues elején. A hírek szerint a három fiatal annyira berúgott, hogy rossz hajóra szálltak, és Szíriában kötöttek ki. Később beismerték, hogy az egész sztorit csak kitalálták.

A szó ereje – ezzel a címmel fut a neten egy videó a kisfiúról, akit az iskolában szellemileg visszamaradottnak ítéltek, ám anyjának köszönhetően később zseni lett belőle. A truthorfiction.com szerzője utánajárt Edison történetének, és azt találta: az életrajzok hitelesítik a szóban forgó történet azon állításait, miszerint a kis Edisont tanára visszamaradottnak nevezte, és azt is, hogy ezután anyja tanította őt, de az már csak kitaláció, hogy Edison édesanyja a videóban látható módon eltitkolta volna fia elől a tanár véleményét, és erről a későbbi feltaláló csak felnőttkorában értesült.

– „Utálom a homofóbia szót, ez ugyanis nem fóbia. Te nem félsz, hanem egy seggfej vagy” – mondta állítólag Morgan Freeman pár éve. Az idézet a 2016-os orlandói mészárlás után újra felbukkant a neten, így megint el kell mondani: a szöveg valójában nem kapcsolható Morgan Freemanhez – legfeljebb az azóta felfüggesztett, Morgon Freeman nevű twitteres paródiaoldalhoz.

A világ első kamerája. A világ második kamerájával megörökítve – ezzel a szatirikus körítéssel is terjed jó ideje egy kép az interneten. A felvétel valódi, de Chicagóban készült 1900-ban – tehát évtizedekkel az első fényképezőgép elkészülte után. A gép és a fotó történetéről itt olvashattok részletesebben.

mammoth-camera

Áramszolgáltatók nevében támad egy zsaroló vírus – hívta fel a figyelmet június elején a Panda Security. A zsaroló vírus nagy szolgáltatók nevében küld hamis számlákat, amelyek révén a ransomware-ek egy új, agresszív variánsa – miután megfertőzte a rendszert – váltságdíjat követel az ellopott információk visszaszolgáltatásáért cserébe. Érdemes figyelni, mert a Panda szerint jó eséllyel idehaza is elterjedhet a fenyegetés, benyelése után azonban inkább ne fizessünk váltságdíjat.