Kínáról, a kínai emberekről, ételekről és termékekről mindent elhiszünk, főleg ha időről időre ehhez hasonló, abszurd hírek érkeznek az ottani termékhamisításokról. A napokban ez a szóbeszéd terjed gőzerővel a neten:
” … a zacskós rizsnek sincs semmi köze a valódi rizshez, igaz rizsszemeket soha nem látott, csak port… Ezt a rizst ugyanis sok más termékhez hasonlóan műanyagból készítik, a legnagyobb gond az, hogy a természetesen Kínából elindult termék már Indonézia után elérte Európát is. A szemek hihetetlenül hasonlítanak az igazi rizsszemekhez és mivel olcsó, természetesen sokan megveszik a hamis terméket. Egyes források szerint a zacskós rizs édesburgonyát, krumplit, szintetikus gyantát tartalmaz, elfogyasztása gyomorpanaszokat, nagy mennyiség esetén súlyos mérgezést okozhat!”
Az olcsó, instant termékeket tényleg nem érdemes magasabb árkategóriájú társaikhoz hasonlítani, de a zacskós rizsek kapcsán általánosságban súlyos mérgezés lehetőségéről beszélni erős túlzás. A NÉBIH 2014-ben 34-féle Magyarországon kapható rizst tesztelt, amely során az összes termék megfelelt a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt paramétereknek. A vizsgált termékekben nem volt sem mérgező anyag, sem génmódosított összetevő.
Az ételhamisítás persze nem ismeretlen dolog Ázsiában, és nem egyszer szóba került már a rizsek fertőzöttsége vagy szennyezettsége is; ebben a New York Times cikkben például a kínai környezetszennyezés következtében különféle fémekkel szennyezett rizsekről írnak.
Azt ne várjátok, hogy innen, látatlanban megmondjam nektek, hogy AZ a zacskós rizs, amit épp a kezetekben tartotok, mérgező-e (persze majdnem biztos, hogy nem), elmesélem viszont nektek azt az indonéziai történetet, amely a fenti rémisztgetésben is felbukkan, és amelynek tanulságait mindenki maga levonhatja.
Indonéziában minden egy YouTube-videóval indult
2015 májusában a LiveLeak Channel On Youtube nevű videós csatornára feltöltöttek egy felvételt, amely címében azt ígérte: egy műanyagból rizst készítő kínai üzemet láthatunk. Bár a videóhoz csatolt szövegen kívül semmi nem utalt arra, hogy a feldolgozóüzemben tényleg rizst gyártanának, a videó másolata gyorsan elterjedt a kínaiakkal szemben félelmet érző indonéz lakosok körében – írja az IndonesiaExpat. A szóbeszéd felbukkanása után hatóságok jelezték, hogy ezzel kapcsolatos bejelentés nem érkezett hozzájuk.
How to make Rice Fake from plastic in China
Rice fake from plastic in china, fake rice made of plastic which are made in China are exported to many countries endanger healt. WARNING DONT BUY FAKE LPS FROM CHINA!
Ami késik, persze nem múlik. Május 16-án előbb egy újságban jelent meg a kamurizses rémisztgetés, majd még aznap több tévében is lejátszották a fenti YouTube-videót. Két nappal később egy 29 éves indonéziai nő, Dewi Septiani arról számolt be a hatóságoknak, hogy az általa vásárolt 6 kiló rizs nagyon furcsán viselkedett főzés közben, sőt elfogyasztása után családjában többen is rosszul lettek. És mivel ő maga is látta a videót, gyorsan a rendőrséghez fordult. Jelentését követően a hatóságok kiszálltak a szóban forgó piacra, bezárták, majd a kérdéses bolt kínálatából és a Dewinél talált maradékokból mintát adtak le több szervezetnek – egy állami tulajdonú cégnek, a rendőrségnek, az élelmiszerügyi hatóságoknak, valamint a kereskedelmi és a mezőgazdasági minisztériumnak – is.
Fokozódó pánik
Ezután érdekes dolog történt: a bevizsgáló szervezetek közül a leggyorsabban egy állami tulajdonú cég, a Sucofindo jelentkezett eredményeivel, arról adva hírt, hogy a termékben PVC nyomait találták, egészen pontosan a PVC-gyártásban használt összetevők közül hármat. Százalékokról a jelentésben nem esett szó.
Ezzel párhuzamosan újságírók arról számoltak be, hogy egy 2011-es dél-koreai cikk szerint Kínában nagyüzemben árulják a műanyag rizst. A szingapúri eredetű, de bizonytalan források által közvetített infó gyorsan körbejárta Indonézián kívül Malajziát is, sőt idővel a politika – egészen pontosan a belügyminiszter – is követelni kezdte az importőrök felelősségre vonását.
A szóbeszédek országszerte nyugtalanságot szültek, és egyre több helyről érkeztek hasonló lakossági bejelentések kamu rizs által okozott megbetegedésekről. A rendőrség a nyugalom helyreállítása érdekében nem tehetett mást, minthogy mindenhová kiszállt, és begyűjtötte a hírbe hozott mintákat.
Negatív eredmények
Május 26-án aztán a rendőrfőnök arról adott hírt, hogy a még nem ismertetett vizsgálatok mindegyike negatív eredményt hozott, vagyis nem találtak műanyagot az elemzett mintákban. A kérdésre, hogy akkor a Sucofindo miért talált műanyagot a rizsben, a kapitány azt felelte: vagy más módszerekkel dolgoztak, vagy már eleve szennyezettek voltak az eszközeik. Az élelmiszerügyi hatóság vezetője szerint sem a WHO, sem a hírbe hozott más országok hatóságai nem találtak szennyezett rizsre utaló jeleket a régióban.
A rendőrségi laborosok szerint az történhetett, hogy az emberek mindennapos rosszulléteiket összekötötték a kamu rizsről szóló, hirtelen fellángolt szóbeszédekkel – írja a Jakarta Post. Egyes – politikusok által is terjesztett – konteók szerint a szóbeszéd mögött az élelmiszermaffia állhatott, amely a rémületkeltés révén akart nagyobb bevételre szert tenni ramadán környékén. Voltak, akik még a híresztelést elindító nő indítékait is ki akarták vizsgáltatni; a vádakkal szemben a 29 éves nő azzal védekezett: csupán egy aggódó anya félelmei hajtották.
A cikk, amelyből a fenti történetet idéztem, ezekkel a mondatokkal zárul:
Hát, ez nem túl meggyőző!
:))))))) Igen, szerintem is sokkal hihetőbb, hogy a zacskós rizs műanyagból készül és mérgező, ennek ellenére vidáman árulják minden boltban, és emberek ezrei betegszenek meg tőle minden nap, csak eddig nem tudtunk róla. De most végre egy internetes oldal felnyitotta a szemünket, így a jövőben ez az alattomos kínai támadás egyszerű önmegtartóztatással elkerülhető lesz. Egyszerűen csak meg kell a venni a drágább magyar terméket és nem lesz baj!
De miért hamisítanának valamit ami önmagában olcsóbb mint a hamisítványt előállítani? A következő rémhír az lesz hogy mondjuk hamisítják a vizet, vagy a krumplit (ja, ez már volt..)
Biztos, hogy műanyagból készül… a zacskó. Ettől függetlenül tényleg előfordulhatnak élelmiszer-hamisítási esetek, pl. idehaza volt jó pár éve egy , amikor míniumfestékkel “ütötték fel” az őrölt pirospaprikát. De azok csak szélhámos nepperek voltak, nem pedig egy országos-világos szintű összeesküvés részesei. Úgy tudom, régebben bevett eljárás volt a tejföl “dúsítása” liszttel, a piacozóknál, nem a nagy gyártóknál. De a műanyagból készített rizs szerintem sem túl racionális dolog.
Ez a műanyag regranulálásnak egyik módja, mikor nem vízzel hűtik ax extrudátumot, hanem levegővel és utána darabolják fel. Semmi köze a rizshez, a videó elég rossz minőségű ahhoz, hogy a néző lássa az egyértelmű különbséget. A terjesztő az emberi butaságra alapozza a médiahacket.
az emberi hülyeség az, ami fájdalmat okoz.
az agrároldal.hu is tényként közli ezt a cikket. s természetesen hozzászólni se lehet, hogy helyre tegye valaki ezt a baromságot.
A kínai hamis tojás volt már? https://www.youtube.com/watch?v=tXUfxSwNUZU
Nem azzal van a gond, valóban, ha figyelmeztetnek bennünket egy-egy hamisításra. Én szívesen olvasok minden figyelmeztetést, s próbálok minél egészségesebben étkezni.
Nekem az eredeti cikkben (http://www.agraroldal.hu/muanyag-rizs.html) főként az első mondatokkal van bajom:
“Az egész világot meghódította az úgynevezett zacskós rizs, sajnos Európát és Magyarországot is elérte a legújabb őrület. …. Az üzletekben kapható úgynevezett zacskós rizsnek egyetlen egy előnye van, mégpedig az, hogy olcsó. … Ennek a zacskós rizsnek sincs semmi köze a valódi rizshez, igaz rizsszemeket soha nem látott, csak port….”
Mire asszociál ezekből a mondatokból az ember? Arra, hogy az összes itthon kapható zacskós (hivatalos nevén főzőtasakos) rizsre vonatkozik a cikk. (Bár az nyilván nem most hódította meg Magyarországot, hisz évtizedek óta kapható.)
Miért nem írták le, hogy a cikk – ha minden igaz – egy indonéziai cikk alapján készült. Vagy, ha volt magyarországi vizsgálat, s valóban itthon is találtak műanyag rizst, akkor hol találták, milyen márkájút? Szívesen olvasnék egy konkrét felsorolást.
Vagy – ha igaz a cikk -, akkor pl. az Uncle Ben’s főzőtasakos rizse műanyag, míg a nem főzőtasakos változata meg nem az? Miközben a zacskós változat a drágább. Vesznek műanyag rizst is meg nem műanyagot is, s a zacskósba a műanyagot teszik, míg a nem zacskósba a normál rizst? Nem értem.
Én szívesebben olvasnék tényeket, vizsgálati eredményeket, nem pedig olyan cikkeket, amelyek egy-egy (esetleg nem is magyarországi) esetből az összes Magyarországon kapható termékre általánosít.
Ez így, tények nélkül egy szimpla pánikkeltő cikk. Esetleg szándékosan, hogy még többen olvassák oldalt?
Egyetértek dr. valakivel is: Miért nem lehet az eredeti oldalon hozzászólni, kérdezni?
Pár hónapja volt egy vietnami dokufilm valamelyik csatornán a rizstermelésről és feldolgozásról. Ott valami olyasmit mondtak, hogy a feldolgozás során a rizs elveszti a hasznos tápanyagokat – de legalább szép fehér lesz, így könnyebb eladni.