Kínáról, a kínai emberekről, ételekről és termékekről mindent elhiszünk, főleg ha időről időre ehhez hasonló, abszurd hírek érkeznek az ottani termékhamisításokról. A napokban ez a szóbeszéd terjed gőzerővel a neten:

” … a zacskós rizsnek sincs semmi köze a valódi rizshez, igaz rizsszemeket soha nem látott, csak port… Ezt a rizst ugyanis sok más termékhez hasonlóan műanyagból készítik, a legnagyobb gond az, hogy a természetesen Kínából elindult termék már Indonézia után elérte Európát is. A szemek hihetetlenül hasonlítanak az igazi rizsszemekhez és mivel olcsó, természetesen sokan megveszik a hamis terméket. Egyes források szerint a zacskós rizs édesburgonyát, krumplit, szintetikus gyantát tartalmaz, elfogyasztása gyomorpanaszokat, nagy mennyiség esetén súlyos mérgezést okozhat!”

Az olcsó, instant termékeket tényleg nem érdemes magasabb árkategóriájú társaikhoz hasonlítani, de a zacskós rizsek kapcsán általánosságban súlyos mérgezés lehetőségéről beszélni erős túlzás. A NÉBIH 2014-ben 34-féle Magyarországon kapható rizst tesztelt, amely során az összes termék megfelelt a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt paramétereknek. A vizsgált termékekben nem volt sem mérgező anyag, sem génmódosított összetevő.

Az ételhamisítás persze nem ismeretlen dolog Ázsiában, és nem egyszer szóba került már a rizsek fertőzöttsége vagy szennyezettsége is; ebben a New York Times cikkben például a kínai környezetszennyezés következtében különféle fémekkel szennyezett rizsekről írnak.

Azt ne várjátok, hogy innen, látatlanban megmondjam nektek, hogy AZ a zacskós rizs, amit épp a kezetekben tartotok, mérgező-e (persze majdnem biztos, hogy nem), elmesélem viszont nektek azt az indonéziai történetet, amely a fenti rémisztgetésben is felbukkan, és amelynek tanulságait mindenki maga levonhatja.

Indonéziában minden egy YouTube-videóval indult

2015 májusában a LiveLeak Channel On Youtube nevű videós csatornára feltöltöttek egy felvételt, amely címében azt ígérte: egy műanyagból rizst készítő kínai üzemet láthatunk. Bár a videóhoz csatolt szövegen kívül semmi nem utalt arra, hogy a feldolgozóüzemben tényleg rizst gyártanának, a videó másolata gyorsan elterjedt a kínaiakkal szemben félelmet érző indonéz lakosok körében – írja az IndonesiaExpat. A szóbeszéd felbukkanása után hatóságok jelezték, hogy ezzel kapcsolatos bejelentés nem érkezett hozzájuk.

How to make Rice Fake from plastic in China

Rice fake from plastic in china, fake rice made of plastic which are made in China are exported to many countries endanger healt. WARNING DONT BUY FAKE LPS FROM CHINA!

Ami késik, persze nem múlik. Május 16-án előbb egy újságban jelent meg a kamurizses rémisztgetés, majd még aznap több tévében is lejátszották a fenti YouTube-videót. Két nappal később egy 29 éves indonéziai nő, Dewi Septiani arról számolt be a hatóságoknak, hogy az általa vásárolt 6 kiló rizs nagyon furcsán viselkedett főzés közben, sőt elfogyasztása után családjában többen is rosszul lettek. És mivel ő maga is látta a videót, gyorsan a rendőrséghez fordult. Jelentését követően a hatóságok kiszálltak a szóban forgó piacra, bezárták, majd a kérdéses bolt kínálatából és a Dewinél talált maradékokból mintát adtak le több szervezetnek – egy állami tulajdonú cégnek, a rendőrségnek, az élelmiszerügyi hatóságoknak, valamint a kereskedelmi és a mezőgazdasági minisztériumnak – is.

Fokozódó pánik

Ezután érdekes dolog történt: a bevizsgáló szervezetek közül a leggyorsabban egy állami tulajdonú cég, a Sucofindo jelentkezett eredményeivel, arról adva hírt, hogy a termékben PVC nyomait találták, egészen pontosan a PVC-gyártásban használt összetevők közül hármat. Százalékokról a jelentésben nem esett szó.

Ezzel párhuzamosan újságírók arról számoltak be, hogy egy 2011-es dél-koreai cikk szerint Kínában nagyüzemben árulják a műanyag rizst. A szingapúri eredetű, de bizonytalan források által közvetített infó gyorsan körbejárta Indonézián kívül Malajziát is, sőt idővel a politika – egészen pontosan a belügyminiszter – is követelni kezdte az importőrök felelősségre vonását.

A szóbeszédek országszerte nyugtalanságot szültek, és egyre több helyről érkeztek hasonló lakossági bejelentések kamu rizs által okozott megbetegedésekről. A rendőrség a nyugalom helyreállítása érdekében nem tehetett mást, minthogy mindenhová kiszállt, és begyűjtötte a hírbe hozott mintákat.

Negatív eredmények

Május 26-án aztán a rendőrfőnök arról adott hírt, hogy a még nem ismertetett vizsgálatok mindegyike negatív eredményt hozott, vagyis nem találtak műanyagot az elemzett mintákban. A kérdésre, hogy akkor a Sucofindo miért talált műanyagot a rizsben, a kapitány azt felelte: vagy más módszerekkel dolgoztak, vagy már eleve szennyezettek voltak az eszközeik. Az élelmiszerügyi hatóság vezetője szerint sem a WHO, sem a hírbe hozott más országok hatóságai nem találtak szennyezett rizsre utaló jeleket a régióban.

A rendőrségi laborosok szerint az történhetett, hogy az emberek mindennapos rosszulléteiket összekötötték a kamu rizsről szóló, hirtelen fellángolt szóbeszédekkel – írja a Jakarta Post. Egyes – politikusok által is terjesztett – konteók szerint a szóbeszéd mögött az élelmiszermaffia állhatott, amely a rémületkeltés révén akart nagyobb bevételre szert tenni ramadán környékén. Voltak, akik még a híresztelést elindító nő indítékait is ki akarták vizsgáltatni; a vádakkal szemben a 29 éves nő azzal védekezett: csupán egy aggódó anya félelmei hajtották.

A cikk, amelyből a fenti történetet idéztem, ezekkel a mondatokkal zárul:

Az önmagában nem okoz fájdalmat, ha szennyezett vagy hamisított élelmiszerekre hívják fel a figyelmünket. De az sem, hogy kétszer átgondoljuk: nem arról van-e szó, hogy a média megerősítetlen szóbeszédeket akar tényként tálalni nekünk.