Egy kanadai tini műholdképek alapján azonosított egy elveszett maja várost – számolt be a sajtó egy szenzációs felfedezésről május elején. A téma szakavatott ismerői azonban egy emberként szólaltak fel a szenzációs bejelentés ellen. David Stuart antropológus kivételével egyikük sem ütött meg kemény hangot a lelkes tini elméletével kapcsolatban, de felhívták a figyelmet arra, hogy az internet gyakran képes túlfújni felfedezéseket, egészen bele a mainstream sajtóba.

Politikai cenzúrát folytat a Facebook – legalábbis ezt állította a közösségi oldal egy volt külsős alkalmazottja. A Facebook első körben csípőből tagadott: egyik korai megszólalásukban arról beszéltek, hogy a Trending szekció azokat a népszerű témákat mutatja meg, amelyekről az emberek a közösségi oldalon beszélnek. Később elismerték, hogy a listához külső feedekből is hozzátesznek, de belső vizsgálatuk nem tárt fel politikai motivációkat e tevékenység gyakorlása során. Közben a lapokban arról is megkezdődött egyfajta párbeszéd, hogy a Facebooknak kell-e egyáltalán szégyellnie magát, amiért belenyúl toplistáiba, és mit kellene tennie, hogy a jövőben elkerülje a politikai befolyásolás vádját.

A zacskós rizst műanyagból készítik, ezért mérgező – terjedt a neten. Az ezzel kapcsolatos szóbeszédek az elmúlt években Ázsia több országát is bejárták. Az idehaza kapható rizsek tesztje során mérgező anyagot nem találtak. Bejegyzésemben arról is szó esett, hogyan terjedt el és milyen következményekkel járt egy hasonló szóbeszéd tavaly Indonéziában.

A gyerekek 10-20-30 százalékának nem az az apja, aki az anyakönyvben szerepel – kerül elő cikkekben, könyvekben és filmekben egyaránt. Friss kutatások szerint e magas számok alaposan túlbecsültek. A félreértést egy belga kutató szerint az okozza, hogy ezek a százalékok nem tetszőlegesen kiválasztott emberek körében mutatkoztak, hanem olyanok között, akik apasági vizsgálatot kértek. Márpedig nekik jó eséllyel volt valami okuk arra, hogy alávessék magukat egy ilyen eljárásnak, tehát a minta torz volt.

New York közepén üzen az Economist Trumpnak – írták meg sokfelé egy óriásplakátot megörökítő képre hivatkozva. Ami azonban valójában nem egy létező plakát volt, csak egy belsős kreatív versenyre készült Photoshop-munka.

dont-trump

Most már végre tényleg bevezetik a vizeletet elszínező szert a strandon – terjedt május elején az egyik bulvárlap cikke alapján. Bár már volt erről bejegyzésem 2005-ben, a városi legendával kapcsolatban újra megkerestem az ÁNTSZ-t, ahol elmondták: Magyarországon nem használnak és nem fognak ilyen szereket, ugyanakkor a fürdőüzemeltetők előszeretettel terjesztik a legendát abban a reményben, hogy ezzel visszaszorítható a medencébe vizelők száma.

A Nutella egyik összetevője, a vanillin idegméreg – terjedt egy cikkben. A Ködpiszkáló szerint azonban a vanillin egyáltalán “nem idegméreg, sőt, éppen ellenkező hatást találtak tudományos kutatásokban. A mogyorókrémben található mennyiség esetén azonban még ez a hatás sem jelentkezik, ugyanis a vanillint erős íze miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazzák ízesítésre”. A Ködpiszkáló szerint “nem a Nutella a méreg, viszont minden, magas cukortartalmú étel veszélyeket rejt. Egy-két mogyorókrémes palacsinta még belefér, de nagykanállal a Nutellát (és a kristálycukrot) sem célszerű enni”.

Május elején emberrablók megpróbáltak elvinni két fiatalt a WestEnd tetejéről – terjedt lájkvadász oldalakon. A rendőrséghez ezzel kapcsolatos bejelentés megkeresésemig nem érkezett.

HIV-fertőzött narancsok érkeztek az országba – riogattak május elején az interneten. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint az állítás alaptalan, ráadásul egy narancs akkor sem lenne fertőzőképes, ha a történet igaz lenne. De nem az. Ismerik, és mesélik viszont szerte a világban, narancs mellett banánnal, üdítőkkel és konzervekkel is.

Valós reklám vagy kabarétréfa volt-e a Cipőt a Cipőboltból szlogen? – egy május elején publikált cikkemben ennek próbáltam meg utánajárni. A reklámos visszatekintés második részében a Karinthynak tulajdonított reklámszlogenek nyomába eredtem.

Időutazó járt Mike Tyson egyik 1995-ös bokszmeccsén – állították egy videó alapján, amelyben megjelenik valaki, aki úgy néz ki, mintha egy okosmobillal készítene felvételeket az első sorokból. Viccnek ez sem rossz, bár korábban azért távolabbra tartó időutazásokkal kényeztettek minket. Bár a gyenge minőségű felvétel nem segíti a pontos beazonosítást, korhű jelöltek a videóban látható készülékre azért vannak.

mike-tyson-phone

Sikeresen visszaszorítottuk a kamuhíreket az elmúlt egy évben – nyilatkozta nemrégiben a Facebook, de erről szóló adatokat nem mutatott be. A BuzzFeed saját elemzése szerint azonban a közösségi oldal legfeljebb néhány nagy kamuszájt forgalmát tudta visszaszorítani – és azt is csak egy kis időre.

Ők árasztják el Facebook-falunkat kamuhírekkel. Megérteni, honnan érkezik egy adott dezinformáció, az első lépés lehet a probléma leküzdéséhez – írja a tényellenőrzésere szakosodott First Draft News, amelynek cikke öt kategóriába csoportosítja a kamuhírek gyártóit és keringetőit.

Címlapkép: giphy.com