“Soha nem állítják meg a dezinformációt és a kamuhíreket. Mindig lesz valaki, aki hazugságokkal tömi majd az emberek fejét (…) Lelőhetik az oldalamat, a National Reportot a Facebookról, persze, megtehetik. Én azonban hetente száz új domént is képes vagyok beindítani. A kérdés, hogy mit csinálnak ezekkel? Egyesével végigmennek rajtuk, hogy megállapítsák, melyik szállít igaz híreket, és melyik hazugságokat? Nem hiszem, hogy ez történne. Az internet nem így működik” – idézi a BuzzFeed a kamuhírekben utazó National Report kiadóját, Allen Montgomeryt annak apropóján, hogy egy kisebb mintán megnézték, miként alakult a Facebook kamuhírek elleni háborúja az elmúlt évben.

A megélhetési kamucikkezés viszonylag új szelete a médiaiparnak. Szóbeszédek korábban is voltak a neten, de a nagy nézettségből generált reklámbevételekre építő dezinformálás az elmúlt években robbant be. És itt nem elsősorban a Hírcsárda-szerű oldalakra kell gondolni, amelyek a szatíra eredeti jelentése alapján űzik az ipart, hanem azokra a szájtokra, ahol a szatíra azt jelenti, hogy írnak valami szenzációsat, ami nem igaz. Ezeknek az oldalaknak a szerzői – bár valószínűleg mutatnak némi elfogadást az „alternatív” tartalmak iránt – nem feltétlenül hisznek el mindent az olvasóik elé tárt infókból – írtam nemrégiben a HVG Extra Business magazinban. Egyszerűen csak látják, mi érdekli az embereket a neten, és ha ilyen tartalmakba futnak bele, átveszik, feldolgozzák, lefordítják azokat. Ha pedig nem találnak megfelelő alapanyagot, maguk írnak valami „szenzációsat”. E tevékenységre Amerikában már komplett üzleti modelleket húznak fel, amelyekre aztán előfizetői tábort toboroznak.

A jelenség visszaszorítása érdekében a Facebook 2014 augusztusában egy “szatíra” címke bevezetését és a felhasználók által jelentett kamuhírek elérési számainak csökkentését ígérte, bár egyesek már akkor felhívták rá a figyelmet, hogy ez nem a legüdvözítőbb út a kamuhírek leküzdésére. És a BuzzFeed mostani anyaga szerint a húzás nem is nagyon jött be: a kamuhíreket közlő oldalak ma is virágoznak, nagyrészt a Facebook tartalommegosztási eszközeinek köszönhetően.

Bár a Facebook saját, nem nyilvános adatai alapján azt állítja, hogy a korlátozás bevezetése óta a kamuoldalak és kamuhírek megosztási számai visszaestek, a BuzzFeed cikke árnyalja a képet. Kilenc nagy kamuoldal több mint egyéves, több ezer posztot felölelő facebookos aktivitását elemezve arra jutottak, hogy az interakciók (kommentek + lájkok + megosztások) átlagos száma 2015 januárja és decembere között ugyan 972-ről 434-re visszaesett, ez a szám azonban 2016 januárjára újra visszamászott 827 környékére, februárban pedig már 1304 volt.

Valamennyi közösségiforgalom-kiesést a legnagyobb kamuoldalak is elismernek, ezt azonban a National Report például “fehérkártyás” testvéroldalak elindításával állítólag pótolni tudta. Egy másik kamuoldalnál, a Daily Currantnál pedig csak az új szűrőrendszer beindítása után éreztek visszaesést a közösségi oldalról érkező forgalomban, utána ez a hatás eltűnt. (Itt azért vegyük figyelembe azt is, hogy kamuoldalak üzemeltetőitől nem lenne műfajidegen a nézettségük alakulásáról is hazudni.)

Mindenesetre hiába lehet ma már jelenteni a Facebooknak, ha hírfolyamunkban egy kamuhírre bukkanunk,

– egyrészt aki hinni akar egy adott hírben, az hinni fog benne, és terjeszteni is fogja, bármilyen blődség is, és jó eséllyel észre sem veszi, hogy kamuhírt osztott meg,
– azok közül pedig, akik felismernék az álhíreket, kevesen fogják átrágni magukat a többlépcsős jelentési folyamaton (Poszt jobb felső sarokra kattintás / Bejegyzés jelentése / Úgy gondolom, ennek nincs helye a Facebookon / Félrevezető tartalom), vagy megfelelő beállításaiknak köszönhetően nem is találkoznak velük.

Én viszont találkoztam már olyannal is, hogy a Facebook egy urbanlegendses poszt alatt két hasonló témájú kamucikket ajánlott további olvasásra, olyan oldalaktól, amelyeknek jó ideje fix a helyük a HVG.hu kamuoldallistáján.

Fotó: pexels.com