“Gyakran valaki kisüti az alapötletet (melyet korábban mások, más eszközökre, kicsit másképpen már alkalmaztak); másvalaki megvalósítja; egy harmadik személy elkészíti azt a prototípust, amely működik is; egy negyedik azt, amely már tényleg hasznos munkát végez; egy ötödik egy apróságot hozzátesz, és beadja a szabadalmat (mert neki van rá pénze); egy hatodik elkészíti azt a gazdaságos változatot, mely elvben piacképes, valamennyit el is ad, de a rossz marketing vagy külső okok miatt nem túl sokat; egy hetedik pedig elkészíti azt a változatot, ami berobban a köztudatba, óriási üzlet lesz, és amely hatást gyakorol a későbbi korok fejlesztéseire” – írja legújabb dossziéjának bevezetőjében a történelmi tévhitekkel foglalkozó Tényleg.com szerzője.

Ezért aztán a Ki adta a világnak az adott találmányt? kérdésre adott válasz igen szubjektív lehet: könnyen kerülhet más a középpontba az angoloknál vagy a cseheknél, mint idehaza. A Tényleg.com féltucat példán keresztül mutatja be az eltérések lehetséges okait.

1. állítás: A dinamót és az elektromotort Jedlik Ányos adta a világnak.
Kontextus: Jedlik valóban felfedezte a két eszközt, de egyiket sem szabadalmaztatta és ismertette meg a tudományos közélettel. Bővebben itt.

2. állítás: Jedlik találta fel a szódavizet is, és az első fröccs egy 1844-es fóti szüreten készült.
Kontextus: A szódavíz már létezett, amikor Jedlik is készített. A fóti szüret pedig feltehetően legenda: nincs korabeli bizonyíték arra, hogy Jedlik valóban járt a fóti szőlősben, Vörösmarty a korabeli forrás szerint már a kész bordalt vitte magával a szüretre, a spritzer és fröccs szavak pedig jóval későbbiek. Bővebben itt.

3. állítás: A gyufát Irinyi János fedezte fel.
Kontextus: Irinyi jelentős kutató volt, de csak továbbfejlesztette a gyufát, találmánya pedig hosszabb távon mellékvágánynak bizonyult. Bővebben itt.

4. állítás: Puskás Tivadar találta fel a telefonközpontot.
Kontextus: A telefonközpontot nem kellett felfedezni, mert ugyanazon az elven működött, mint a távíróközpont. Egy ennél jelentősebb találmány fűződik Puskás nevéhez: ő szabadalmaztatta 1892-ben az elektronikus újságírás első fecskéjét, a Telefonhírmondót, amely előfizetésért cserében híreket, nyelvleckéket és színházi közvetítéseket szolgáltatott. Bővebben itt.

5. állítás: A helikopter feltalálója Asbóth Oszkár volt.
Kontextus: Asbóth helikoptere nem volt működőképes, ráadásul olyan okból, amelyet egy honfitársa már sokkal korábban megfogalmazott. A helikopter valódi fejlesztői mások voltak, akik között voltak magyarok is. Bővebben itt.

6. állítás: A világ Neumann Jánosnak köszönheti a számítógépet.
Kontextus: Neumann Jánosnak fontos szerepe volt a számítógép történetében, de vele épp annak az ellenkezője történt, mint Jedlikkel: a technikatörténet egy – háborús okokból – nem szabadalmaztatott korábbi felfedezést kapcsolt az ő nevéhez. Bővebben itt.

A fenti példák jól mutatják, mennyi körülményt kell mérlegelnie annak, aki valamely találmány feltalálóját szeretné minden kétséget kizáróan megnevezni, de azt is, hogyha a sors/történelem/véletlen/pénz néha “el is vesz” egy nemzettől egy találmányt, máshol “visszaadja”.