A New York Times cikke például arra hívja fel a figyelmet, hogy a Motherboardon vezett, több mint 30 évre visszatekintő statisztikában a 2015-ös évre 4, 1982 óta pedig összesen 73 tömeges lövöldözést jegyeztek fel.

Mi a hatalmas különbség oka?

Az, hogy nincs elfogadott definíciója a tömeges lövöldözésnek. Illetve van, csak nem mindenki ezt használja, és amúgy is elég tág: a hivatalos skatulyázás szerint sokáig ide tartozott minden olyan támadás, amely során négy vagy több ember meghalt, újabban azonban ezt a határt levitték háromra. Ez a statisztika ugyanúgy e körbe sorol egy halálos áldozatokkal járó éjjeli bandaháborút, mint mondjuk egy közintézményben elkövetett, kilenc halottal és kilenc sebesülttel járó mészárlást – írja a NYT szerzője.

Természetesen minden áldozat fontos, teszi hozzá a NYT szerzője, de ahhoz, hogy a társadalom orvosolni tudja a San Bernardinó-i – vagy épp az egy héttel korábbi abortuszklinikás – esethez hasonló lövöldözések valóban létező problémáját, a szakembereknek meg kell szűrniük a tömeges lövöldözések tömegét. Éppen ezért az általa idézett Motherboard-statisztika nem tartalmazza a bandaháborúkat, a rablás során elkövetett gyilkosságokat és az otthonokban elkövetett, halálos kimenetelű családi erőszakot.

Honnan a 355-ös szám?

A sajtóban emlegetett szám a shootingtracker.com oldalról származik, ahol a fegyvertartás szigorításáért küzdő redditezők gyűjtenek adatot minden olyan támadásról, amely során négynél több ember állítólag meghalt vagy megsérült. A hangsúly itt a vagyon van: az oldal indítója, Brock Weller azért dolgozta át az FBI által is használt definíciót, mert felháborította, hogy például egy 2012-es, 1 halálos áldozattal és 18 sebesülttel járó diszkótámadás nem ütötte meg a mércét.

A Snopes szerint alapvetően ez az elgondolás sem hibás, de azt figyelembe kell venni, hogy az így bekerült támadások között vannak nemhalálos kimenetelűek is. A NYT pedig – az esettípusok keveredésén túl – arra is figyelmeztet, hogy a shootingtracker.com közösségi gyűjtésében összeszedett eseteiről nem mindig tudni, mennyire alapulnak hiteles beszámolókon.