Steve Jobs biológiai apja, Abdulfattah „John” Jandali egy prominens szír család kilenc gyerekének legfiatalabb tagja volt – olvashatjuk Walter Isaacson Steve Jobs életrajza című könyvében. Jandali apja nagy vagyonnal rendelkezett Damaszkuszban és Homsban, olajfinomítói és egy sor más üzlete volt, sőt egy időben a régióban a gabona ára is az ő kezében volt.

A család nagy hangsúlyt fektetett a taníttatásra: tagjai generációk óta Isztambulba vagy a Sorbonne-ra jártak tanulni. Abdulfattah Jandalit, bár muzulmán volt, egy jezsuita bentlakásos iskolába küldték, az egyetemi alapképzést pedig a bejrúti Amerikai Egyetemen végezte. Ezután érkezett a Wisconsin-i Egyetemre tanulni, ahol aztán tanársegéd lett, és ahol megismerte Joanne Schieble-t, egy wisconsini német származású falusi család szigorúan nevelt gyermekét.

1954 nyarán Joanne és Abdulfattah Szíriába utaztak, ahol két hónapot töltöttek el Homsban. Amikor visszaérkeztek Wisconsinba, kiderült, hogy a lány terhes. Mindketten 23 évesek voltak, de úgy döntöttek, nem házasodnak össze, Joanne apja ugyanis kitagadással fenyegette meg lányát, ha az hozzámegy Abdulfattahhoz. Mivel azonban az abortusz sem volt egy egyszerű lehetőség a kis katolikus közösségben, Joanne 1955 elején San Franciscóba utazott, ahol egy jóindulatú orvos zárt örökbefogadást szervezett neki. A fiúcska végül nem az előre kiválasztott ügyvéd, hanem egy gépészszenvedéllyel megáldott apához és egy könyvelőként dolgozó anyához került.

steve_jobs

Tehát Jobs biológia apja valóban szír volt, de inkább bevándorló, mint menekült. Bár a Snopes szerint Jandali 1952-es Amerikába utazásában szerepe lehetett a libanoni tüntetéseknek (ahová egyetemre járt), semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy Jandali ne térhetett volna vissza szülőhazájába – vagyis Szíriába – békében. Mint ahogy azt meg is tette Joanne-nal 1954-ben, ahol a lány a fiú családjától megtanulta néhány szír étel elkészítését, vagy – már egyedül – az ötvenes évek végén, hogy diplomata karriert építsen, és ahol 1962-es Amerikába történő visszatéréséig ott is maradt.

Márpedig az ENSZ 1951-es menekültügyi egyezménye értelmében menekültnek azt a személyt tekinthetjük, aki „faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országának védelmét igénybe venni.”