Legelőször és mindenekfelett: Párizs. Ezt a terrortámadást sem úsztuk meg hamis tudósítások, újrafelhasznált képek, rémhírek és a szokásos összeesküvés-elméletek nélkül. Íme egy válogatás, benne többek között Playstationnel kommunikáló terroristákkal, elsötétített Eiffel-toronnyal, trollok által terroristává photoshopolt újságíróval, terroristát feltartóztató biztonsági őrrel és Banksy békejelével.

A párizsi merénylet utáni mémekben Steve Jobs egy szíriai menekült fiaként jelent meg. A Snopes segít értelmezni, miért helyesebb Abdulfattah Jandali esetében a bevándorló szót használni.

– “Isten dolga, hogy megbocsásson a terroristáknak, az enyém, hogy elküldjem hozzá őket” – mondta állítólag Putyin orosz elnök. Semmi bizonyíték nincs rá.

putin-action-hereo

Az Anonymous újabb merényletekre figyelmeztet – írták meg november közepén mindenfelé, konkrét időpontot, helyszíneket és rendezvényeket is megnevezve. A hackercsoport viszont tagadta, hogy ez az értesülés tőlük származott volna.

Egy sokat mesélt pécsi városi legendának járt utána a bama.hu újságírója. A szóbeszéd szerint az 1995-ös helyi farkastámadás csak kitaláció volt: az áldozatokat – köztük egy halálos is volt – valójában egy helyi fejes pitbullja támadta meg, és a farkast csak ennek leplezésére engedték ki ketrecéből. A bama.hu korabeli jelentéseket és szemtanúkat idézve rámutat: a legendából jó eséllyel semmi nem igaz. A fogtechnikai vizsgálat szerint ugyanis a halotton talált fognyomok származhattak a lelőtt farkastól, a holttest vérében talált szőrszálak ugyanolyan csíkozottságúak voltak, mint a lelőtt állaté, ráadásul a farkas gyomrában emberi vért is találtak.

– “Egyetlen dolog van, amit nem találhatunk meg, ha elvesztettük – az Életet” – figyelmeztetett állítólag utolsó mondataiban az Apple 2011-ben elhunyt alapítója. A Steve Jobshoz kapcsolt kamu szöveg magyar verziója néhány nap alatt közel tízezer megosztást húzott be.

Japán az egyetlen állam, amely szigorú iszlámellenes törvényeivel megvédi magát a muszlimoktól – terjedt a neten. A Snopes pontról pontra cáfolta az állításokat.

A Harcosok klubja és a Tinder keresztezése – így mutatta be a világsajtó a Rumblr nevű alkalmazást. Az app fejlesztői azt ígérték felhasználóiknak, hogy megtudhatják, a környékükön ki lenne benne egy verekedésben. Gyorsan kiderült azonban, hogy a Rumblr csupán egy tanácsadó cég önpromója.

Emlékeztek még a nőre, aki állítólag eltitkolta plasztikai műtéteit, és ez csak gyermekei születése után derült ki? A hírbe hozott reklámmodellel a BBC készített riportot, és kiderült: évekkel az elhíresült fotó elkészülte óta sincs nyugta a hozzá alaptalanul kapcsolt városi legendától.

plasztikai_reklam

Az Edda énekese a Mokkának adott interjút a chemtrailről, amelyre szerinte bizonyíték az a “markáns” interjú is, amit egy magyar chemtrailező adott az Indexnek. Amit persze az Index talált ki.

Phuc Dat Bichnek hívják (ami angolosan ejtve fuck that bitchnek hangzik), ezért a Facebook letiltotta – állította egy ausztrál-vietnami fiú. Aztán november végén egy önleleplező bejegyzésben elismerte: igazából nem ez a neve, poénjával csak a Facebook névválasztási szabályaira akarta felhívni a figyelmet, valamint a sajtót megviccelni.

Muszlimok ezrei ünnepeltek New Jersey utcáin a WTC elleni terrortámadás napján Donald Trump amerikai elnökjelölt aspiráns szerint. Az állítás napokig terítéken volt az Egyesült Államokban, bizonyíték az eseményre azonban nincs.

Tarthatatlanná vált a helyzet egy müncheni kórházban a menekültválság következtében – derült ki egy levélből, amit egy állítólag Németországban dolgozó orvosnő fogalmazott meg. Az üzenet szerint “sok bevándorló AIDS-es, szifiliszes, TBC-s és sok egyéb egzotikus betegsége van”, illetve gondot okoz az is, hogy a menekültek orvosokat késelnek és fenyegetnek meg, valamint elutasítják a női orvosokat. Az október elején felbukkant levéllel a Snopes is foglalkozott, és bejegyzésükben bizonyítatlannak jelölték meg annak állításait.

Nonstop, többműszakos ügyfélszolgálatot üzemeltet az ISIS – írták meg a lapok november végén. Az iszlám szélsőségesek ugyan kaphatnak kommunikációs tanácsokat a neten keresztül, de nem abban a formában, ahogyan azt a sajtó elképzelte.

Fotó: Stiller Ákos