“Voltak jó tulajdonságaik, Ho néha időszerűtlennek tartotta a kínvallatást, Lenin őszintén aggódott munkatársai egészségéért, Trockij remekül elemezte a sztálini rendszert, Che közvetlen, karizmatikus kisugárzású ember volt. (…) És mégis: valamennyien tömeggyilkosok voltak, akiket egy elfogulatlan bíróság köztörvényesként ítélne el. Védelmükre nem lehet felhozni, hogy polgárháborús időkben éltek, és ellenfeleik is gyilkoltak, vagy hogy ne tudtak volna mindarról, amit embereik elkövetnek. Az emberek táborokba gyűjtésére, megalázására, megölésére vonatkozó utasításaik olyanok tömegeit érintették, akik semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és olyan időszakokban is, amikor nem volt polgárháború” – írja bevezető írásában Lőrinc László.

És hogy milyen tévhiteket leplez le?

Például hogy …

– … Lenin szabadságot hozott a cári önkény évei után; ha az ő politikáját folytatják, nem következik be a totalitárius rémálom. | Ezzel szemben az általa meghonosított tömeges terrorral, munkatáborokkal, koncepciós perekkel a későbbi kommunista diktatúrák megalapozója volt.

– … Trockij nem hagyta volna, hogy a szocialista álomból totalitárius rémálom legyen. | Ezzel szemben Trockij támogatta, részben épp kezdeményezte a koncentrációs táborok, tömeges megtorlások politikáját, és erőltetett iparosítást javasolt.

– … Ho Si Minh a vietnami nép szabadságharcának hős, demokrata vezére volt. | Ezzel szemben a korábbi diktatúránál kegyetlenebb berendezkedést teremtett Vietnamban, ahol természetes volt a tömeges kivégzés, áttelepítés, és a munkatáborokban történő „átnevelés”.

– … Che Guevara szabadsághős volt, aki egy szabadabb, modernebb szocializmus harcosaként az emberközeli humanizmust és a békés világrendet képviselte. | Ezzel szemben a korábbi kubainál is keményebb diktatúrák és a kíméletlen terror híve, szervezője és vezetője volt (nevéhez kapcsolódik többek között az első kubai munkatábor), aki az imperializmus elleni harcban egy atomháborút is vállalhatónak tartott volna.

Fotó: fortepan.hu