A Humbug blog szerzője néhány éve futott pár kört a kérdésben, és az alábbiakat találta:

– A reklám állítólag a 60-as, 70-es években ment a tévében, amíg egy-két vetítés után be nem tiltották.

– Vannak, akik a képi világára is emlékeznek, igaz, különbözőképpen: egyesek előtt egy ablakban szőnyeget poroló nő, mások előtt egy gangon dolgozó háziasszony képe jelenik meg, de van, aki egy búgó hangú, bikinis bombázóra emlékszik.

– A „Ne verje ki, ne rázza ki” szövegnek legalább két változata ismert: Erika mellett Mónika porszívóval is mesélik.

– Egy marketingblog egy hasonló esetet is idézett: “valamikor az 1900-as évek elején a Tolnai Világlapban állítólag ez jelent meg: ‘Ne verje ki a kerítés mellett állva, kiszívja majd Veronika: Veronika a porszívók világmárkája’.

Mi került fel azóta a netre?

ne_verje_ki_monika– Ami a veronikás mellékszálat illeti: a blogbejegyzés születése óta a Tolnai Világlapját digitalizálták. Az archívum ugyan fizetős, de a találati listák ingyenesen is megtekinthetők – ezek pedig a fenti kulcsszavakra rákeresve nem mutatnak releváns találatot. Ez alapján az idézett marketingblog állítása nem tűnik túl megalapozottnak.

– Az időben későbbi, Ne verje ki, ne rázza ki szlogennel kapcsolatban a már említett Erika és Mónika mellett Anikó, Éva és Eta nevű porszívógépnevek is előjönnek. Ezek közül az Etáról én is hallottam.

– Létezik a neten egy mónikás fotóváltozat is (lásd jobbra), amely azonban inkább tűnik egy printerrel kinyomtatott, szekrényre ragasztott tréfának, a legenda házi megelevenítésének, mint retróreklámnak.

– Kétértelmű porszívós reklámmal egyik szóba hozott korban sem találkoztam. Olyan huszadik század eleji hirdetéseket találtam csak, amelyek szövege ma viccesen hangozhat, de akkoriban mentes volt a kétértelműségtől. A Vampyr nevű “porszívó háziszerszám” 1908-as hirdetése például azt ígérte: “A hol a “VAMPYR” porszívó dolgozik, (…) ott nem kell porolni, kefélni, és butort kirakni, ott nincs szüksége a gazdasszonynak sok kellemetlen munkára.” A KOBOLD-é 1909-ben pedig ezt: “Nincs kefélés. Nincs porlás. Nincs porfelverés.”

vasarnapi_vampyr_1908

– (Zárójelben, érdekességképpen, ha már véletlenül ezeket is előtúrtam: ugyanígy teljesen ártalmatlanok a korabeli szóhasználatban azok a kefélés köré épült apróhirdetések, amelyek például a Délmagyar hirdetési rovatában jelentek meg 1929 és 1947 között. Találtam viszont egy kevésbé ártatlant ebben a tanulmányban a 19. századból: „Erős, 25 éves fiatalember, aki ötig is tud számolni egy éjszaka, gazdag barátnőt keres. A kor mellékes. Jelige: »Lord Betom [Beton]« a kiadóba”)

kefelni

És mit mond a kor és a szakma ismerője?

Kanyarodjunk vissza az alapkérdéshez, amely továbbra is az: honnan ered a Ne verje ki, ne rázza ki szlogen? A legenda szerint tévéreklámról van szó, így kézenfekvőnek tűnt, hogy Sas István filmrendező-reklámpszichológust is megkérdezzem. Sas szerint “100 százalék, hogy nem volt ilyen reklám“, főleg nem a hetvenes évek elején, amikor egy reklámban még azt sem engedték meg, hogy messziről egy meztelen kirakati baba látszódjon.

“Akkortájt kezdtem reklámokat csinálni, de kivétel nélkül ismertem a 60-as évek termését is. A reklámok ebben az időben összesen három műhelyben készültek, a Mafilmnál és a Pannónia Filmstúdióban, később a Televíziónál, erős belső cenzúra és több hónapos dramaturgiai előkészítő procedúra mellett! Elképzelhetetlen, hogy ilyesmit ‘utólag’ véletlenül szúrtak volna ki. Megrendelőként is akkor csak a Keravill jöhetett szóba, amely viszont sosem árult Erika nevű porszívót, csak a szovjet Rakétát árulták, de azt sem reklámozták! Abban az időben elektromos háztartási készülékek közül csak egy padlókefélő gépről készült reklám 68 végén, arról is csak azért, mert a lottósorsoláson olyant lehetett nyerni. 69-ben nagy attrakció volt a Lehel hűtőgépről készült első reklám, ilyen szöveggel: ‘Egész évben hűt, megbízható, és vásárolható a Lehel’ No ezt érdemes összehasonlítani a kérdéses szöveggel” – írja Sas, aki szerint az erikás versikét egy zseniális ismeretlen szerző találhatta ki, és azután szóbeszéd útján terjedt, “ugyanúgy, ahogy a Cipőt a Cipőboltból”. Ennek legalább tudjuk az eredetét: egy Kellér Dezsőhöz fűződő kabaréban volt, ahol a korabeli reklámok értelmetlenségét figurázták ki.

Sas szerint sokan azért gondolják valósnak a porszívós reklámot, mert az újkori internetes korszakban született egy-két ál-reklám, igen amatőr állóképes megoldásokkal. Ezzel keverhetik össze azok, akik esküdnek rá, hogy “látták”.

Végezetül azoknak, akik az erikás kikacsintást legfeljebb egy kártyanaptáron tudnák elképzelni: átbújtam néhány archívumot e reklámhordozóból is, de még ezek között is csak ilyen semlegeseket találtam porszívó fronton (az egyetlen összekacsintós-félreérthető az általam átnézett kártyák közül ez a kilencvenes évek eleji volt a Lángmentesítő Kft.-től.)

Update | Az alábbi képet bjgy-től kaptam, aki állítása szerint a BME Ballagó 1980-as számában találta:

BME_Ballago_1980

Update 2 | Kobaljov hívta fel a figyelmem a kommentek között arra, hogy az alaptörténet a Kalef – A Moszkva téri galeri című dokumentumfilmben is megjelenik, amikor az egyik szereplő így emlékezik meg Titiről: “Mindig a Titihez jártunk aztán föl … Titi ott ugye fellépett, különböző produkciókkal minket szórakoztatott. Akkor volt ez a … nem tudom, mennyire emlékeztek az ilyen reklámokra, hogy Royal kaszni, Royal szekrény, Royal ágyon legjobb aludni. Akkor volt ez a porszívó dolog, aszongya hogy Ne verje ki, ne rázza ki, kiszívja, kiveri Zsuzsi, a porszívó. És akkor Titi elővette a porszívót, rendesen berakatta a fütyijét, és azzal egy ilyen kelet-afrikai termékenységi táncot ugye eljárt. És akkor mi körbeültünk ötvenen, és majd meghaltunk a röhögéstől.

A nyitó illusztrációban egy amerikai karácsonyi reklám részletét láthatjátok, a teljes képet megtaláljátok itt.