Az elmúlt hetekben elszaporodtak a neten a gyerekrablásra figyelmeztető felhívások. Az egyik fals riasztást a rendőrség megcáfolta, de minden lájkvadász oldal felhívásával képtelenek foglalkozni – a legutóbbi, április elejei megkeresésemre például én sem kaptam választ. A héten újabb figyelmeztetések érkeztek, ennek apropóján született ez a cikk.

Ezzel párhuzamosan újra felbukkant a héten a Talking Angela nevű applikációval való rémisztgetés is, valamint találkoztam a neten az áruházban elrabolt, lenyírt fejű kisgyermekről szóló, sok-sok éves rémmesével is.

– “Itt az új trafipax! Ezt vegyétek észre! SZERETLEK MAGYARORSZÁG!” – ennyi olvasható a kép mellett, amely 2014 óta 16 ezer megosztást kapott. És ami valójában egy forgalomszámláló jelzőoszlopot ábrázol.

Egy volt CIA-s bevallotta, hogy ő ölte meg Marilyn Monroe-t – állította egy cikk, ami azonban egy megélhetési kamuoldal által kitalált hírből eredt.

“Ne verje ki, ne rázza ki, Erikával szívassa ki!” A városi legenda szerint ezzel a félreérthető szöveggel futott egy porszívóreklám valamikor a 60-as, 70-es években, amíg az elvtársak be nem tiltották. Összegyűjtöttem, mi lehet tudni az esetről, és megszólaltattam a kor és a szakma egyik képviselőjét is.

A népszerű The Whole Pantry applikációt üzemeltető, ausztrál Belle Gibson szép kis birodalmat épített fel arra, hogy alternatív terápiákkal állítólag meggyógyította agyrákját. Miután leleplezték, hogy nemcsak gyógyulása volt átverés, hanem betegsége is, Gibson maga is elismerte a csalást.

A leghíresebb Loch Ness-i szörnyfotó évfordulójára nemcsak a Google készült a tó Street View-s változatával és doodle-jével, hanem a Getty Images is közzétett néhány archív fotót a Nessy utáni kutatásról.

Rejtélyes hívások terjednek Magyarországon: +235 kezdetű (azaz csádi) telefonszámokról csörgetnek meg ismeretlenek magyar telefonokat. A hívóknak az a céljuk, hogy visszahívjuk a számot – számolt be a jelenségről az Index március végén. A cikk szerzője a második részben annak járt utána, mi lehet a visszahívós afrikai telefoncsörgések mögötti üzleti – egészen pontosan csalási – modell. Ki profitál belőle, és mennyit bukhatunk?

Dokumentumfilm készült a 2013-as bostoni maratonon elkövetett robbantás utáni internetes nyomozásról, amelynek ártatlan áldozatai is voltak.

Fotó: pexels.com