Kilenc év, kilenc hónap és három nap – a Jar’Edo Wens-ről szóló kamu szócikk igazi rekorder; ennyi ideig még egyetlen leleplezett bejegyzés sem maradhatott a helyén a közösségi enciklopédián. Az Intersect bloggere – a szócikk 2005-ös létrehozásától kezdve a források megjelölésére való felszólításon át a márciusi törlésig – vázlatosan közli a bejegyzés történetét, majd bemutat néhány – grafikonon látványosan ható, de az összbejegyzések számához képest elenyészően kicsi – számot a közelmúltban felfedezett nagyobb hoaxokról.

Ezután idézi a szerkesztőből Wiki-kritikussá vált Gregory Kohs-t, aki szerint a közösségi enciklopédia moderációja jól teljesít a vandalizmus megállításában és a Caps Lock esetek felszámolásában, de ezen felül megáll a tudomány. Kohs a közelmúltban egy kísérletet is elvégzett, amely során 31 cikkbe helyezett el különféle hibákat, hogy aztán megnézze, mi történik velük. Az eredmény: a félrevezető infók több mint felét senki nem szúrta ki. Egy másik megfigyelés szerint ha egy hoax túléli az első évet, jó eséllyel további három évig háborítatlanul fennmarad.

Az enciklopédia védelmezői szerint viszont nem az a kérdés, hogy a Wikipédia megbízhatóbb-e a New York-i közkönyvtárnál, hanem hogy megbízhatóbb-e a Google keresési listáinak tetején lévő többi forrásnál. Szóba jönnek a cikkben a dezinformáció elkerülésére eddig hozott döntések is: például a moderációra váró kiegészítések rendszere, amely során csak azután jelenítik meg az alapszócikkben a változtatást, hogy valamelyik szerkesztő átnézte és engedélyezte, illetve a változtatásokat értékelő algoritmus is.

Hogy ezek segítenek-e? Az Intersect szerzője nem biztos abban, hogy a jobb csekkoló módszerek és az önkéntes moderátorok számának növekedése megmentheti önmagától az internetet. Én nem vagyok ennyire pesszimista, és úgy vélem: a máskor mindig kiegyensúlyozott és általam is gyakran idézett blogger ez alkalommal kicsit túltolta a rémüldözést. Továbbra is azt gondolom, hogy a Wikipédiának nem megcáfolhatatlan információforrásként kell szolgálnia az ismeretszerzés során, hanem olyan első lépcsőfokként, amelyről később akár az is kiderülhet, hogy a megoldás folyamata során inkább lefelé, mint felfelé vezetett minket. De a tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek nagyon nagy százalékában inkább felfelé visz ez az út.

Fotó: sxc.hu