A kifogásolt munkafüzetben ugyan nem tényként mutatják be az egyes elméleteket, de – azon túl, hogy megemlítik, az egyes teóriák terjesztői vitatkoznak egymással – semmi nem utal rá, hogy a források egy része hamisítvány, más része pedig abszurd összeesküvés-elmélet.

Megjelennek például az idézett szemelvények között Bobula Ida sumer-magyar rokonságot hirdető tanai, Kiszely István alternatív őstörténeti guru és a nővé vált Petőfi barguzini felfedezőjének elmélete, valamint egy korábban már leleplezett Trefort Ágoston idézet is, amit valójában a hetvenes években találtak ki.

A Tényleg.com történelemtanár szerzője szerint “a szövegek közül öt modern kori, és arra utal, hogy a finnugor nyelvrokonság egy blöff, amit németek találtak ki nekünk.” Az Index által meg is szólaltatott Lőrinc László úgy véli: a munkafüzeti feladat nem alkalmas arra, hogy gyerekek megkülönböztessék a népszerű történelmi mítoszokat a tudományos nézetektől. „A gyerekek nem kapnak elég útmutatót, így még a jobb képességűek sem fogják felismerni, hogy ezek nem valódi tudományos szövegek” — véli Lőrinc, aki szerint ráadásul a munkafüzet szerzői a jelek szerint még azt is elhitték, hogy a Trefort-idézet hiteles.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint ha a kísérleti tankönyveket nem néhány hét alatt kellett volna elkészíteni, és lett volna lehetőség a szakmai korrekcióra, az ilyen hibák kikerülhettek volna a munkafüzetből.

A megoldás háznál van

Az a vicces, hogy ezeknek a kísérleti könyveknek a szerzői nagyon is jól tudják, sőt más helyeken gyakorolják is, hogyan lehet a fentihez hasonló hibákat elkerülni. Valamikor szeptemberben átlapoztam pár történelemkönyvet, és például a hatodikosban egy egész érdekes rovatra bukkantam. Az “Ahogyan a történészek gondolkodnak” című keretes írásokban konkrét történelmi legendák kapcsán olyan dolgokról esik szó, mint hogy miként értelmezzük a forrásokat, mi számít tudományos bizonyítéknak, hogyan kezeljük az egymással ellentétes véleményeket, stb.

Egy példa a hatodikos könyv 16. oldaláról:

“Ahogyan a történészek gondolkodnak…

Csak azt kezelhetjük tényként, amiről biztos forrásaink vannak.

Zsigmond király unokája?

Egyes elméletek és korabeli feltételezések szerint az igazságos Mátyás király nem más volt, mint Zsigmond király unokája. A szóbeszéd úgy tartotta, hogy Mátyás apja, a törökverő Hunyadi János valójában Zsigmond törvénytelen gyermekeként jött világra. Az elképzelést nem lehet bizonyítani, így a történészek nem kezelik tényként.

ƒMiért nem fogadhatjuk el kritika ért nem fogadhatjuk el kritika nélkül a mondákat?”

Vagy egy másik a 22. oldalról:

Ahogyan a történészek gondolkodnak…

A krónikások beszámolóit olvasva sokszor felmerül a gyanú, hogy vándormotívumról van szó, tehát olyan elemről, ami különböző beszámolókban azonos formában újra és újra megjelenik.

Dugovics Titusz története

A várvédő hőstette először Bonfini művében tűnik fel, Nándorfehérvár ostromához kapcsolva. Mátyás király történetírója azonban nem nevezi meg a hőst. Bonfini egy ismeretlen magyar harcos bátor cselekedetének tartja a török zászlót kitűző pogány katona mélybe rántását. A legendás cselekedethez csak az 1800-as évektől kapcsolták hozzá a Dugovics Titusz nevet, anélkül hogy ezt források igazolnák. Ráadásul Jajca 1463. évi ostrománál ugyancsak olvashatunk egy várvédőről, aki magával rántott a mélybe egy török katonát.
ƒ
Idézd fel, tanulmányaid során milyen történelmi vándormotívumokkal találkoztál! Gondolj az ókorról tanultakra is!”

Update | A kérdésben az MTA 2015 januárjában állásfoglalást adott ki, amelyben azt írják: “A magyar nyelv finnugor rokonságának kérdéséről nem folyik vita a tudományban. (…) Azok az álláspontok, amelyek a magyar nyelv finnugor rokonságát megkérdőjelezik, nem tudományos, hanem dilettáns álláspontok. (…) A tudomány természetesen folyamatosan változik. Ugyanakkor azt, hogy egy adott időpontban mely állítások tekinthetők elfogadottnak és melyek megcáfoltnak, nem az adott tudományág kutatási módszereinek alkalmazásában járatlan amatőrök, hanem tudományos közösségek döntik el.

Az ügyben Honti László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos tanácsadója is megszólalt, a Magyar Tudomány folyóiratban megjelent cikkében azt írja: a könyvekben lévő “melléfogások” az “elképesztő tudatlanság vagy a szándékos félrevezetés tananyagként való gátlástalan terjesztéseként” értelmezhetők.

Források:

– Áltudományos hamisítványok vannak egy gimnáziumi tankönyvben (Index.hu)
– A Habsburgok, akik el akarták venni a múltunkat (Tényleg.com)
– Kísérleti őstörténet (nyest.hu)
– Történelem munkafüzet, 9–10. (pdf)
– Történelem 6. (pdf)