A film leírásával nem húzom az időt, a bejegyzés inkább azoknak szól, akik már látták Nolan sci-fijét. A rendező most a Wireddel megosztotta, filmjében nem véletlenszerűen potyogtatta le a földre a könyveket, azok kiválasztása része volt filmvilága létrehozásának.

Íme 9 könyv, ami nem véletlenül kapott helyett a polcon (jó hír, hogy magyarul is olvashatók):

Edwin A. Abbott, Olof Johannesson: A nagy számítógép – Síkföld

Nolan szerint ez a könyv – amelyben egy katasztrófa után a számítógépek tökéletes civilizációt szerveznek, amiben az ember fölöslegessé válik – egy jó próbálkozás arra, hogy másképp tekintsünk a minket körülvevő világra.

Iain M. Banks: A darázsgyár

Ha egyszer elolvastad, soha nem felejted ezt a mesét az elszigeteltség közelében élő apáról és gyermekéről – mondja Nolan Iain Banks első regényéről, amelyet az angol The Independent a huszadik század 100 legjobb regénye közé választott.

T. S. Eliot: Válogatott versek

Az idő és a tér kapcsolatát a művészetek néha még a tudománynál is jobban kifejezik, jó példa erre Nolan szerint Eliot Négy Kvartett című munkája.

“Jelen idő és múlt idő
A jövő időben talán jelen van,
S a jövő idő ott a múlt időben.
Ha minden idő örökké jelen,
Úgy minden idő helyrehozhatatlan.
A lehetett volna elvont fogalom
És csak egy kiokoskodott világban
Marad meg mint állandó lehetőség.
Ami lehetett volna s ami volt
Egy célba fut és az mindig jelen van.
Léptek visszhangja az emlékezetben
A folyosón át, ahol nem haladtunk
Az ajtóhoz, melyet ki nem nyitottunk
A rózsakertre. Szavaim
Visszhangja lelkedben.”

(Részlet tőlem, Vas István fordításából)

Stephen King: Végítélet

Ebből is kiderül, hogy a sorsfordító eseményeket mindig nagyon bensőséges, intim nézőpontból szemléljük – mondja Nolan.

Thomas Pynchon: Súlyszivárvány

“A valaha volt legelegánsabb cím.”

Jane Austen: Emma

“Egy gyönyörű név egy gyönyörű könyvnek (vagy egy gyönyörű producernek)” /Utalás Emma Thomas-ra, aki Nolan felesége és az Interstellar társproducere./

Madeleine L’Engle: Időcsavar

Nolan bevezetője a magasabb dimenziókba, többek között a hiperkocka világába.

Jorge Luis Borges: Labyrinths

“A cím mindent elmond.”

L.P. Hartley: A szerelmi postás

“A gyerekkori tapasztalatok visszhangzanak a felnőttkorban. Minden idők egyik legjobb nyitó mondataival.” Magamtól nem valószínű, hogy kézbe veszem. Ha valakinek megvan, kommentelje ide a nyitást, kíváncsivá tett.