Az egyik kutatás ezt mondja, a másik az ellenkezőjét. Miért?

A magazin újságírója az okokat egy friss példán keresztül mutatja be. Míg az ugyanazon a napon megjelent kutatások

egyike azt állítja, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend hatásosabb az alacsony zsírtartalmú étrendnél,
– a másik szerint az alacsony zsírtartalmú és az alacsony szénhidráttartalmú étrend között nincs különbség.

Mik lehetnek az ellentmondás okai?

Maradva a fent kiragadott példánál mondjuk ezek:

– Az első kutatás – amelyet 148 ember részvételével végeztek – körülményei nem tükrözik a valós életet: a két vizsgált csoportnak naponta csupán az egyik ételét cserélték le, és a résztvevőket étkezési tanácsadó segítette.
– A vizsgálat csupán egy évig tartott: márpedig ennyi idő alatt nehéz megállapítani, hogy a mért súlyleadás valós-e és fenntartható-e (a szénhidrátcsökkentésen alapuló diétát például csak kevesen tudják hosszú távon űzni).
– Ráadásul a nagyobb fogyás nem feltétlenül a szénhidrátok csökkentésének eredménye: azok az emberek ugyanis, akik a szénhidrátot fehérjére cserélik, általában kevesebbet is esznek (vagyis alapból kevesebb kalóriát visznek be).
A szigor sem volt egyforma a két vizsgált csoportnál: a zsíros csoport tagjainak 1/7 arányban kellett csökkenteniük zsírbevitelüket, a szénhidrátosnak pedig 5/6 arányban a szénhidrátbevitelt – utóbbiaknak tehát sokkal jobban oda kellett figyelniük étkezésükre.
– Ezzel szemben a másik kutatás egy metaanalízis volt, amely 50 felmérés összegereblyézése után összesen 7300 embert érintett, ellensúlyozva a különféle felmérések eredményeit. Ez pedig azt állapította meg, hogy hat hónap diéta után minimális a súlyvesztés különbsége a kétfajta étrend között, de még ez a kétfontnyi (0,9 kilónyi) különbség is eltűnik 12 hónap után.

A különböző diéták összehasonlítása tehát legalább olyan nehéz, mint maga a súlyleadás.

– Mert vagy laboratóriumi környezetben végezzük a kísérletet, és mindent akkurátusan lemérünk, ez azonban nem fogja tükrözni a mindennapokat,
– Vagy a résztvevők memóriájára bízzuk az adatgyűjtést, ezzel viszont – mivel az emberek hajlamosak alulbecsülni bevitelüket – szintén nem kapunk pontos adatokat.
– Ezen felül az étkezési szokások megváltoztatásának sikere kultúrafüggő is: egy adott helyen az a diétatípus jár a legjobb eredménnyel, amely arrafelé egyébként is népszerűbb.

És hogy akkor mi segít?

A Vox tudományon alapuló (de a fentiek és az utolsó mondatban leírtak tükrében valahol mégiscsak szubjektív) tippjei szerint az alábbiakkal csökkenthetjük a bevitt kalóriát:

– étkezzünk kevesebbet éttermekben,
– igyunk kevesebb cukros italt,
– ne hagyjuk magunkat eltéríteni egészséges étrendünktől (márpedig a kísértés nagy, sok helyen próbálnak minket a nagyobb adagok felé terelni, és hát ott van a belső késztetés is),
– mérjük a bevitt kalóriát és testsúlyunkat rendszeresen,
– de ami a legfontosabb: szeressük azt az ételtudatos életvitelt, amit választottunk, mert csak így tudjuk hosszú távon is tartani.

Nincs tehát mindenkire igaz csodatipp: attól, hogy valakinek valami bejön, másnál ugyanazzal a módszerrel semmi garancia nincs a sikerre.

Fotó: pexels.com