A Tisza-híd történetén túl egy másik érdekes sztorit is találtam a Délmagyarország archívumában. Az időpont 1927, a helyszín pedig Szeged, ahová különleges megbízatással érkezett az “Ewening Post” európai tudósítója Berlinből. Feladatul azt kapta, hogy tudósítson annak az elátkozott kocsinak az újabb misztikus balesetéről, amelyben 1914-ben megölték Ferenc Ferdinánd trónörököst.

A cikk felvezetéséből megtudjuk: a kocsi igazi halálmágnes, az első világháborút kirobbantó merénylet óta az a legenda kering róla, hogy “aki beleül, ép-kéz-lábbal nem kerül ki belőle“. “Hol itt, hol ott bukkant fel a ‘halálautó’. A kontinens, de különösen Amerika szenzációra éhes nyilvánossága minden év nyarán beszámolt egy autószerencsétlenségről, amely Ferenc Ferdinánd volt autójával történt. Ez év elején az amerikai lapok tudósítása szerint Szegeden látták a cs. és kir. autót.

evening_franz

Az állítólagos szegedi balesetről 1927. július 17-ei keltezéssel a Berliner Zeitung is beszámolt, A világ legszerencsétlenebb autója címmel. A Délmagyarország rövid összefoglalójából kiderül, hogy a kocsi tulajdonosa – egy dúsgazdag szegedi autókereskedő – idegen embert soha nem engedett féltve őrzött kocsijába. De az átok így is utolérte: az autó felborult, és maga alá temette. A berlini lap szerint ez volt a halálkocsi nyolcadik áldozata, ami után Szeged városa a kocsit múzeumban helyezte el.

E német cikkről értesülve küldte a New York Evening berlini levelező tudósítóját Szegedre, hogy helyszíni riportban számoljon be a halálautó balesetéről. Itt aztán a Délmagyarország tudósítói helyezték képbe – vagyis hogy jó eséllyel csupán kacsa áldozata lett. Az amerikai lap levelezője így “anyag nélkül utazott vissza Berlinbe: sem a rendőrség, sem a legöregebb szegedi autórókák sem tudnak a cs. és kir. autóról, különösen arról nem, hogy ezzel a történelmi rekvizitummal ilyen szerencsétlenség történt volna Szegeden.”

Tényleg elátkozott volt a kocsi?

A trónörököst szállító elátkozott kocsi legendája a tengerentúlon is ismert, a történettel mind a Smithsonian, mind a Snopes foglalkozik, mindkét oldalon az alábbi, magyarul is ismert szöveget elemzik:

“Ferenc Ferdinánd halála után új tulajdonosa az osztrák Potiorek tábornok lett, aki a valjevoi ütközet elvesztése miatt kegyvesztetté vált és megháborodott. Halála után jármű tulajdonosa Potiorek egyik kapitánya lett, aki kilenc nap múlva halálra gázolt két gyalogost, majd egy fának ütközve életét vesztette. A háború végeztével az autó Jugoszlávia kormányzójához került. Nála is hatott a balszerencse, négy hónap alatt négyszer szenvedett balesetet, melynek következtében elvesztette egyik karját. Egy orvos vásárolta meg az autót, aki fél év múlva árokba borult vele és halálra zúzta magát. Nem volt szerencsésebb következő tulajdonosa Simon Mantharides ékszerész sem, aki önkezével vetett véget életének. Ezután egy svájci autóversenyző tulajdonába került, aki egy sziklafalról lezuhanva halt meg. Egy szerb gazda, ismerve az autó történelmi múltját, jókora összeget adott érte. Hamarosan életét vesztette egy szokatlan balesetben, melynek szenvedő alanya volt még a felesége, egy ló és egy szekér is. Utolsó tulajdonosa, Hirschfeld Tibor autószerelő egy hosszú kocsisor előzésekor bekövetkezett balesetben halt meg, mikor elvesztette uralmát a megpördülő jármű felett. Az autó ezen a ponton befejezte végzetes útját és a Bécsi Történettudományi Múzeumban lelt végső – és ezúttal biztonságos – lakhelyre.”

A Snopes a történet felidézésén túl nem tesz sokat hozzá a sztorihoz, csupán arról írnak, hogy – a szöveg utolsó során kívül, ami tényleg igaz: az autó valóban egy bécsi múzeumban pihen a mai napig, még ha nem is a történettudományiban, hanem a hadtörténetiben – a többi adat hitelességére nem sikerült bizonyítékot találni. Az oldal szerzőjét az elátkozott kocsi legendája leginkább James Dean kocsijának történetére emlékezteti, ami az előzőnél valamivel jobban dokumentált legenda.

Mélyebbre ás a történetben a Smithsonian anyaga, ahol a trónörökös elleni merénylet érdekességeinek felemlegetése során az elátkozott Gräf & Stift autó is szóba jön. A cikkíró Mike Dash szerint a szóbeszéd évtizedekkel a trónörökös elleni merénylet után vált ismertté, méghozzá – amennyire ő ki tudta nyomozni – Frank Edward szenzációhajhász szerző 1959-es Stranger Than Science című könyve révén (tehát épp akkoriban, amikor a James Dean autója körüli híresztelések felbukkantak Amerikában).

A Délmagyarország fent idézett anyaga tehát azért fontos találat a történetben, mert – túl azon, hogy egy korabeli cáfolatot is tartalmaz – rámutat: a legendát nem Frank Edward tette ismertté a tengerentúlon, az – ha hihetünk a szegedi újságírónak – már 1927 előtt visszatérő témája volt a tengerentúli lapoknak. Na itt kellene most laponként átnézni például a New York Evening archívumát, ha valakinek ennyi szabadon felhasználható energiája lenne, el is kezdheti 1914-től.

Aki az autó igaz története után érdeklődne, annak pedig jó kiindulópont lehet M. Christian Ortner és Thomas Ilming 2014 májusában kiadott, Das Auto von Sarajevo című könyve. Ennek ajánlószövege szerint a gépkocsi 1914 és 1944 között a bécsi hadtörténeti múzeum Feldherrenhalle nevű részében volt kiállítva, ahol a második világháború alatt megsérült. Jelenlegi helyére egy felújítást követően 1957-ben került. A könyv – igaz, egyelőre csak német nyelven – a bookline-on is megrendelhető.

Illusztráció: Heeresgeschichtliches Museum / Délmagyarország 

A bejegyzés angol verziója: WAS FRANZ FERDINAND’S CAR REALLY CURSED?