1. tévhit: A nagyhatalmak kötelezték Magyarországot a német nemzetiség kitelepítésére

A kitelepítést valójában Magyarországról kezdeményezték: a Nemzeti Parasztpárt és a Kisgazdapárt politikusai már 1945 áprilisában elkezdték az uszító propagandát, a magyar kormány pedig májusban kérte a szövetségeseket arra, hogy félmillió német nemzetiségű állampolgárát kitelepíthesse. A potsdami határozatok szövegében nem kötelezés, hanem lehetőség szerepelt „az érintett kormányok kérésére”.

2. tévhit: Magyarország volt az „utolsó csatlós”

Németországnak voltak kitartóbb szövetségesei is: Horvátországban és Olaszországban a háború utolsó napjáig folytak harcok, mindkét országban végig működött fasiszta illetve szélsőjobboldali kollaboráns kormány. A nácibarát szlovák és román emigráns kormány szintén a háború végéig hivatalban volt. Horvátországban és Szlovákiában ráadásul semmilyen kormányoldalról szervezett kiugrási kísérletre nem került sor, szemben Magyarországgal.

3. tévhit: A német megszállás után Magyarországon adták le a legtöbb feljelentést

Ezt a közkeletű legendát – amelynek egy másik változatáról korábban itt is szó esett – nem támasztja alá semmilyen forrás.

4. tévhit: A nyilas mozgalom a német nácizmus kópiája volt

Az állítással ellentétben a nyilasok egyedi, magyar szellemi gyökerekkel rendelkeztek. A magyarországi szélsőjobb már 1919-ben létrejött, és az 1920-as évek elején jóval nagyobb befolyása volt Magyarországon, mint az akkor még jelentéktelen NSDAP-nak Németországban.

5. tévhit: Teleki Pált és Horthy Istvánt a németek gyilkolták meg

Az állításokat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, és a németeknek sem állt érdekükben meggyilkolásuk. A súlyos depresszióval küszködő Teleki Pál több tanú előtt beszámolt öngyilkos gondolatairól, Horthy István pedig egy rossz konstrukciójú vadászgéppel repült.

6. tévhit: A 2. magyar hadsereget rosszul szerelték fel, és meghalni küldték a frontra

A hadsereget nem írták le előre: az ország teljes fegyverkészletének felét ez a hadsereg kapta (más kérdés, hogy ez alatta maradt annak, amit a körülmények megkívántak volna), és az alakulatot a hadvezetés sikeres harcok reményében küldte ki. A legenda keletkezésének körülményeiről Ungváry itt írt részletesebben.

7. tévhit: A magyar hadsereg a németeknél humánusabban harcolt

A Wehrmachttal vagy az SS-el összehasonlítva a magyar megszálló alakulatok 1941–1942 folyamán a brjanszki erdőben semmivel sem voltak jobbak. Vérengzéseiket bizonyítják saját jelentéseik, amelyben felgyújtott falvakról és kiirtott (sic) lakosságról számolnak be. A magyar megszállók ugyanúgy részt vettek hadifogolytáborok őrzésében, zsidók összegyűjtésében és vesztőhelyre kísérésében, a lakosság éheztetésében, „partizángyanúsak” kivégzésében, falvak felgyújtásában, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában, mint a német csapatok. Ennek nem ideológiai okai voltak, a katonák a kapott parancsokat hajtották végre.

8. tévhit: Az első antiszemita törvényt Európában Magyarországon hozták

Az 1920-as magyar Numerus Clausus törvény megfelelt a korszellemnek, hasonló intézkedésekre más országokban már jóval korábban sor került. Oroszországban 1887-től, Romániában 1893-tól létezett Numerus Clausus, igaz, Oroszországban 1917-ben, Romániában formálisan 1920-ban ezt eltörölték, de a zsidók diszkriminálása továbbra is létező gyakorlat volt. Lengyelországban 1922-től az egyetemi karok fele vagy teljesen elzárkózott zsidók felvételétől, vagy saját hatáskörben korlátozta.

Az összes második világháborús legenda és cáfolatuk egy helyen.

Fotó: fortepan.hu