Hamarosan érkezik a Fargo sorozatverziója, aminek kapcsán érdemes újra megemlékezni az eredeti film valóságtartalmáról.

fargo1

Bár az 1996-os film elején azt olvashatjuk, hogy a sztori igaz történeten alapul, a Fargóban megjelenített bűncselekmény a valóságban nem történt meg – írja a Snopes. A film megjelenését követően a helyi sajtó alaposan feltúrta a bűnügyi adatbázisokat, de nem találtak hasonló esetet 1987-ben.

A nézők megviccelésétől amúgy sem idegenkedő Coen testvérek előbb csak tereltek, azt állítva, az eset nem Minnesotában, hanem valahol máshol történt meg. Későbbi interjúikban azonban már elismerték: a filmeleji kamufelirattal az volt a céljuk, hogy nagyobb szabadságot adjanak maguknak: “Az emberek sokkal inkább elfogadók, ha nem egy thrillerre számítanak. ‘Ennek biztos így kellett történnie, mert ez egy igaz történet’ – mondják“.

A szemfüleseknek persze a lapok nyomozását és az alkotók nyilatkozatát sem kellett megvárniuk: a Coen testvérek ugyanis már a stáblista végén – a legkisebb betűk között – leleplezték magukat:

fargo2

Inspirációk?

A helyi lapok nyomozásai alapján azért két jóval régebbi, bizonyos részleteiben hasonló bűnügyet emlegetnek az alkotók lehetséges minnesotai inspirációjaként.  

Az egyik egy 1963-as bűncselekmény, amely során egy Saint Paul-i férfi felbérelt egy bérgyilkost felesége megölésére. A bérgyilkos azonban továbbadta a munkát valaki másnak, aki az asszonyt agyba-főbe verte és szurkálta. Az esetet követően a feleségnek sikerült elmenekülnie a szomszédba, de később a kórházban belehalt sérüléseibe. A két bérgyilkos hamar feladta állítólagos megbízóját, akit – bár tagadta bűnösségét – végül börtönbüntetésre ítéltek. Az esetből 2006-ban könyv is készült, amelynek nagy része online is elolvasható.

A másik minnesotai bűnügy, amiből Coenék az imdb.com szerint ihletet meríthettek, egy 1972-es eset volt, amely során egy gazdag oronói bankár feleségét rabolták el. Virginia Piperért 1 millió dolláros váltságdíjat fizettek ki (ez volt akkor a legnagyobb összeg, amit hasonló célból átadtak emberrablóknak az Egyesült Államokban), és végül egy városi parkban találták meg két nap múlva, egy fához láncolva. Öt év múlva elfogtak és elítéltek ugyan két férfit az ügyben, de megismételt eljárásban felmentették őket. Egyikőjük később lemészárolta ex-feleségét, annak új barátját, és a velük élő három gyermeket.

A Wikipédia információi szerint egy DVD-kiadás trivia szekciójában pedig Helle Crafts 1986-os meggyilkolását emlegették mintaként. A dán légi kísérőt férje gyilkolta meg, miután az asszony el akart válni tőle. Gyilkosságra a nő ismerősei akkor kezdtek gyanakodni, amikor a férj különböző érdeklődőknek más és más történetekkel állt elő felesége hollétét illetően. A rendőrség nyomozni kezdett, és arra jutottak: a férj megölte, majd láncfűrésszel feldarabolta az asszonyt, maradványait pedig egy ágaprítóval próbálta eltüntetni. A férfit 1990-ben 50 év börtönre ítélték.

Easter egg a stáblistában

A Fargo végefőcímében egyébként a leleplező sorokon kívül más érdekességeket is elrejtettek az alkotók: a hómezőn fekvő hullát játszó J. Todd Andersont – aki a Coen-stáb tagja – például egy fektetett Prince-szimbólummal jelölték, utalva vízszintes testhelyzetű alakítására.

fargo3

És ha azt hitted, vége a Fargo hitelességével kapcsolatos legendáknak, tévedtél. Olvasd el a cikk második részét is, amelyben egy filmet komolyan vevő kincskereső szomorú történetével ismerkedhetsz meg.