A levelet James Joyce patrónusának, Harriet Shaw Weavernek küldte, 1921 júniusában, még azelőtt, hogy Sylvia Beach kiadta volna az Ulyssest. Ebben megemlíti többek között: mesélték már róla,

– hogy (kettős) kém volt az első világháborúban,

– hogy kokainfüggő,

– hogy már nem tud írni, sőt, New Yorkban haldoklik,

– hogy Svájc-szerte mozikat üzemeltet,

– hogy négy órát hord magánál, ritkán beszél, és akkor is csak az időt kérdezi meg.

Levelét Joyce azzal zárja, hogy az igazság a felsoroltakkal szemben inkább az, hogy ő egy teljesen hétköznapi ember, és méltatlan a hozzá kapcsolt színes történetekhez.

A teljes levelet megtaláljátok a Brain Pickings blogon, egy korábbi bejegyzésemben pedig arról olvashattok, tanította-e Joyce angolra Horthy Miklóst. Aki pedig arra kíváncsi, Molnár Ferenc hogyan viszonyult a róla keringő legendákhoz, itt megtalálja a választ.