A legenda – amelyet bemutattam már a világ városi legendái közül válogató cikkemben is – röviden így szól:

“Egy fiatal lány ül a metrón, könyvet olvas, amikor észreveszi, hogy a vele szemben ülő lány meredten bámulja, sőt, a lányt körbefogó két férfi is őt nézi. Megpróbálja figyelmen kívül hagyni a három bámulót, de egyre jobban idegesítik. A következő megállónál egy férfi száll fel, és a lány mellé ül. Elővesz egy újságot, és keresztrejtvény fejtésbe fog. Egyszer csak a lány könyvébe egy újságból kitépett papírszelet hullik, rajta egy üzenet: ‘szállj le a következő állomáson’. A lány megfogadja a tanácsot, leszáll a keresztrejtvényessel. Amikor a szerelvény elmegy, a lány a férfi felé fordul, és megkérdezi, miért kellett leszállnia. ‘Nem vetted észre, hogy a veled szemben ülő lány halott volt?’ A másnapi újságokból aztán kiderül: két férfit – azokat, akik a lánnyal szemben ültek – tartóztattak le egy 16 éves lány meggyilkolásáért. Áldozatukat – a ‘bámuló’ lányt, aki akkor már halott volt – metrón akarták kivinni egy közeli erdőbe, miután tágra nyitották szemét.”

A legenda nagyon régi, legkorábbi megjelenése David J. Jacobsen 1947-es írása – vezeti fel cikkét a South of Heaven Cinema bloggere, hogy aztán utána mindjárt előálljon felfedezésével: egy még korábbi – 1943-as – filmben rálelt egy hasonló jelenetre.

A The Seventh Victim című noir horrorban egy sátánista szekta elől menekülő lánnyal szemben három ember ül le a metrón – a középső, első pillantásra részeg férfit ketten támogatják oldalról. Amikor azonban kalapja alatt a lány megpillantja a “részeg” férfi arcát, felismeri benne az eltűnt testvére után nyomozó magándetektívet. A főszereplő lány ekkor segítségért rohan, de mire kíséretével visszatér, a férfiak eltűnnek.

Ez a jelenet lenne a metrós legenda alapja vagy csupán a forgatókönyvírók felhasználták az általuk korábban hallott legendát filmjükhöz? – teszi fel a kérdést a blogger.

A válasz valószínűleg inkább a második. Túl azon ugyanis, hogy a filmben megjelenített esetből a legenda több kulcsmomentuma hiányzik (például a nyitott szemekkel bámulás, a lány kívülállósága és az őt figyelmeztető idegen figurája), a Snopes legendaelemző cikke szerint az 1947-es idézet nem az első írásos említése a legendának. Mindenki által ismert szóbeszédként megjelent már a történet egy 1933-as újságcikkben is, tehát legalább 10 évvel régebbi még a filmnél is.