A 2013 végén megjelent írás szerint a fukusimai hármas reaktor “leolvadása” miatt a légkörbe 89 tonna radioaktív fűtőanyag kerül, ami az egész északi félgömbre hatással lehet. Elsőként az Észak-Amerika nyugati partján élőket éri el – és “mindez csak napok kérdése”. A cikk a TEPCO energiavállalat “beismerő” nyilatkozatát is idézi, emellett a szükséges óvintézkedéseket is közreadja – szigetelőszalagok és védőmaszkok beszerzését, házak leszigetelését ajánlva. A Snopes szerint mindez azonban csak a közelmúlt híradásainak felfújása, ráadásul nem először próbálnak riadalmat kelteni az amerikai lakosság körében.

Fukusima rendezése valóban nem egyszerű, a helyzet hosszú távú kezelésére egyelőre nincsenek megnyugtató tervek – írta december közepén az MTI. A 2011-ben földrengés és szökőár sújtotta atomerőműben az elmúlt hónapokban tucatnyi szivárgás történt, egy alkalommal például 300 tonna radioaktív víz folyt a tengerbe. Ráadásul a bizalom sem töretlen a japán hatóságok és az erőművet kezelő cég iránt, az elmúlt időszakban ugyanis nem egy alkalommal kétségbe vonták a hivatalos helyzetjelentések őszinteségét. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbi ellenőrzését követően arról számolt be, hogy bár a létesítmény lebontása terén jelentős előrelépéseket értek el a közelmúltban, a helyzet továbbra is nagyon összetett.

December végén aztán ismét fellángoltak az aggodalmak. Az egyik magyar fordítás alapjául szolgáló Breaking The News Today blog és a Turner Radio Network egyaránt arról adott hírt, hogy a hármas reaktornál tapasztalt rendellenességek miatt az Egyesült Államok nyugati partján élőknek ideje felkészülni a radioaktív felhők terjedésére. A cikk ugyan valós híreken alapul, de a Snopes szerint el van túlozva. A Tepco képviselői nem először észleltek radioaktív felhőt a reaktorok környékén, mégsem jelezte senki ezidáig az Egyesült Államokban élőknek, hogy szükséges lenne az ablakok, ajtók és szellőzők leragasztása.

Az újonnan megjelent felhő okát illetően a The Ecologist – hivatalos indoklás híján – három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel; ezek közül a fent idézett cikkekben szinte tényként kezelt reaktorösszeomlást csupán kevésbé valószínűnek nevezte. A Fairewinds Energy Education szerint sem kell a reaktor felrobbanásától tartani, a környéken megfigyelt szivárgás nem új jelenség, csupán a hideg miatt most láthatóvá is vált. Gyengíti a félelemkeltő állításokat, hogy a Csendes-óceán egyik partján sem adtak ki riasztást – nemcsak hogy a sokak által gyanús szemmel méregetett, “mindent eltitkoló” hatóságok nem tettek ilyet, de még a civilek megfigyelési hálózata sem.

Végezetül ami a témában megjelent magyar cikkeket illeti: a rövidített fordítások még az eredeti amerikai anyagokhoz képest is rátesznek egy lapáttal. Az írásokhoz használt különféle illusztrációk egyike például egyáltalán nem a mostani helyzetet ábrázolja, hanem 2011-ben készült, az e cikkbe beszúrt, a radioaktív anyagok terjedését ábrázolni hivatott infografikáról pedig a Snopes már 2011-ben bebizonyította, hogy valótlan adatokat tartalmaz.  Emellett míg a tengerentúli források többször is megjegyzik, hogy cikkük célja nem a pánikkeltés, és előzetesen csupán a Fukusimából érkező hírek figyelésére és szigetelőszalagok beszerzésére buzdítanak, a magyar változatok már most az ajtók, ablakok leragasztásának szükségességéről írnak.

A riogatásoktól függetlenül a fukusimai helyzet persze továbbra is aggasztó, de ezt már két és fél éve tudjuk; emiatt azonban nem érdemes Amerikában vagy Magyarországon napi szinten rettegni vagy bunkerré fejleszteni házunkat, lakásunkat.

Update | A Scientific American cikke a témában: What You Should and Shouldn’t Worry about after the Fukushima Nuclear Meltdowns