Dzsang Szong Teket az államhatalom megdöntésére szőtt összeesküvés vádjával ítélték halálra decemberben, és rögtön ki is végezték. Korábbi híresztelések golyó általi halálról szóltak, aztán január elején a világsajtó felkapta egy hongkongi lap közel egy hónapos hírét arról, hogy Kim Dzsong Un – rendre nagybácsiként emlegetett – rokonát meztelenül három napon át éheztetett kutyák közé vetették. A falka 120 ebből állt, a haláltusa egy órán át tartott – írta az MTI, amely a hongkongi lapra hivatkozta arról is beszámolt, hogy a kivégzést végig kellett néznie mintegy 300 észak-koreai funkcionáriusnak.

Van, aki szerint a történet gyanús

Megcáfolni vagy megerősíteni a hírt – tekintve az ázsiai ország elzártságát – nagyon nehéz. Max Fisher, a Washington Post újságírója azonban mégis kísérletet tesz rá: pontokba szedve próbál rámutatni arra, hogy a kegyetlen kivégzésről szóló beszámoló szerinte miért inkább csak kitaláció:

Gyanúsnak tekinti először is a forrást: a hírt közlő lap – amely az amúgy sem hitelességükről híres hongkongi újságok sorában is az utolsók között van – senkit nem jelöl meg forrásként.

Más kínai lapok nem írtak a kivégzés e verziójáról. A Wen Wei Pót a kínai kormányhoz közelálló lapként kezelik, és többen azt feltételezik, valószínűleg tőlük kaphatták az értesülést a kivégzés másnapján megjelentetett cikkükhöz. De ha ez igaz, más – Pekinghez még közelebb álló – lapok miért nem kapták meg a sztorit?

– A dél-koreai média sem vette át a történetet, mert – mint azt a Washington Post újságírója az NKNews alapító-szerkesztőjétől megtudta – gyanúsnak találták. Ráadásul a pletyka már évekkel ezelőtt is felbukkant.

– Már egy hónap eltelt a cikk megjelenése óta, de azóta sem sikerült bizonyítani a történet hitelességét.

– Vannak viszont hitelesebb jelentések Dzsang Szong Tek fegyveres kivégzéséről (ami némely forrásokban légvédelmi gépfegyver).

– a WP szerzője egy nem komoly, inkább szatirikus ellenérvet is idéz, amit ezen a Twitter feeden olvashattok el.

Miért hisz el a nyugati média szinte minden szörnyűséget, ami Észak-Koreáról megjelenik? – teszi fel a kérdést cikke végén Max Fisher. Talán mert nincs ország a világon, amelyről ma jobban el tudnánk képzelni effajta szörnyűségeket. Plusz: egy egykor ott dolgozó újságíró szerint az Észak-Koreából tudósító médiamunkás szinte bármit megírhat az ottani helyzetről, a sajtó nagy része úgyis közölni fogja – merthogy nincs senki, aki az állításokat ellenőrizni tudná.

Most akkor hihetünk a kutyás kivégzésben vagy sem?

Az Észak-Korea-specialista, mértékadó NKNews verdiktje: a történet valószínűtlen, de nem kizárható. Ellenpárként íme a Snopes által idézett másik szakértő véleménye: az észak-koreai munkatáborokból érkező horrorsztorikat ismerve még ez a történet is hihetően hangzik. Bizonyítékok híján a Snopes végül a MEGHATÁROZATLAN kategóriába tette a sztorit.