A sztorit a Snopes olyan legendaként jelölte meg, amely a történés idejét, helyét és formáját tekintve sok verzióban ismert. Mesélnek eseteket 1945-től kezdve “pár évvel ezelőttig”, a malőr egyszer Kyotóban, máskor Tokióban, néha egy konkrét áruházban esik meg, a keresztre feszített Mikulás pedig néha óriásfigura, másszor életnagyságú szobor vagy csak egy plakáton jelenik meg.

Bár vannak olyan változatok is, miszerint az eset a második világháborút követő években történt, a legenda első írásos felbukkanása a 90-es évekre tehető – írja a legendavadász oldal, amelynek szerzője úgy véli: a szóbeszéd Kelet és Nyugat, illetve a vallásos és világi gondolkodás csatájának narratív megjelenése.

Fontos eleme a mesélt legendának, hogy a Mikulás tudatlanságból vagy véletlenül, nem pedig viccből vagy kereskedelmi megfontolásból került e formában a keresztre, ezzel is mintegy sugallva, hogy “a japánok úgy lopták el szent ünnepünket, hogy még csak azt sem tudják, kit kell tenni a keresztre“.

A Snopes szerzője azonban úgy véli, ha történtek is ilyen cserék Japánban vagy bárhol máshol a világban, az valószínűleg inkább lehetett paródia, társadalomkritika vagy művészi megjelenítés, mint tudatlanságból eredő hiba – a mosolygós Mikulás-figura és a keresztre feszítés okozta fájdalmak komoly összekapcsolása valószínűtlen.

És ha már Japán, Jézus és legenda, ezt a történetet is érdemes elolvasni a Smithsonian oldalán, vagy magyarul az Origo tolmácsolásában. A cikk egy olyan japán falut mutat be, amelynek lakói szerint a Közel-Keleten nem Jézust, hanem az öccsét feszítették keresztre, az igazi Jézus pedig Japánba menekült és itt is temették el később. Richard Fox Young, a Princeton Teológiai Szeminárium vallástörténet-professzora szerint a település Jézus-kultusza jól mutatja, Japán hogyan képes magába szívni bármilyen hatást, gyakran összefüggéstelenül.

E cikkben is megjelenik a keresztre feszített áruházi Mikulás története, de a Smithsonian sem tudja megmondani, igaz-e vagy csupán legenda. Mindenesetre ezek szerint a történetet nemcsak a nyugati gondolkodás szempontjából érdemes elemezni (ahogyan azt például a Snopes cikke is teszi), hanem a sztori értelmezésekor a japán kultúra szemszögéből is megéri egy kört futni.