Az interjúból többek között kiderül, hogy

– Az összeesküvés-elmélet kifejezés tág definíció, amibe akár igaz elméletek is beleférnek,
– A teóriák sokszor a felelősség eltolását szolgálják, tehát hogy semmilyen válságért, rossz döntésért nem a kormány és a nemzet felelős, hanem külső-belső összeesküvők,
– Az elméletek egy részében megjelenik egyfajta civil öntudat is, amely a hivatalos információforrások hitelességének kérdését feszegeti,
– Egy adott helyen azok a legnépszerűbb elméletek, amelyek rezonálnak az adott társadalomban erős alapélményekkel. Nálunk például az ufókkal, gyíkemberekkel kapcsolatos teóriáknak nincs történelmi kontextusa (nem így Amerikában),
– Persze arra is van példa, hogy egy nyugaton divatos elmélet nálunk is elterjed, mint például a chemtrailteória,
– Az összeesküvés-elmélet szorongáscsökkentő hatású, különösen amikor egy új, megmagyarázhatatlan negatív jelenséggel találkozunk. Az ismerős ellenség ugyanis jobb, mint a kiszámíthatatlan, kaotikus ok,
– A létező fenyegetéseket felnagyító vagy nem létező fenyegetéseket létezőnek láttató elméleteknek evolúciós előnyei is lehetnek, mivel felfokozott óvatossághoz vezethetnek,
– Magyarországon a nacionalista és olykor antiszemita, globalizációellenes politikai konspirációs elméletek kapcsolódnak össze ezoterikus, az orvostudományt elutasító, az alternatív gyógyászatot előtérbe helyező gondolkodással, a technológiára épülő nyugati kultúra elutasításával,
– A “ne higgy a hivatalos forrásnak!”, és „legyél bizalmatlan a rendszerrel szemben!” logikája nagyon különböző ideológiai tartalmakat is képes egy ernyő alá vonni,
– A hívők gondolkodását megváltoztatni nehéz, mivel az elméletek cáfolására előhozott tudományos bizonyítékok – legalábbis a hívők szerint – a rendszer részei,
– A jelenség a teljes társadalmat áthatja, iskolázottságtól, vagyoni helyzettől függetlenül,
– A kutató szerint az elméletgyártók jelentős része nem hisz feltétlenül abban, amit mond; sok teória például politikai célzattal születik,
– A befogadók részéről a hit általában őszintébb,
– A szociálpszichológus szempontjából szinte mindegy, hogy igaz-e egy összeesküvés-elmélet. Ha ugyanis sokan hisznek benne, társadalomszervező erővé válik, és formálja a valóságot.

A teljes interjút elolvashatjátok itt.