Ami a cikkekben rendre visszatérő fotót illeti, azon Zhu Yu kínai művész látható, a kép pedig egy 2000-es sanghaji művészeti fesztiválra készült. A művész állítása szerint az Emberevő címet viselő sorozatban látható embriók valódiak voltak, amiket egy orvosi egyetemről tulajdonított el. Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy igaz is, alkotásával a művész éppen hogy sokkolni akart és ehhez hozzátartozik a megtévesztés is. Mivel Kínában a magzatok illegális beszerzése és fogyasztása bűncselekménynek számít, a tény, hogy nem kapott érte büntetést, azokat a véleményeket támasztja alá, miszerint a fotókon látható példányok különböző, nem emberi anyagokból összevarrt bizarr utánzatok lehettek.

Ez azonban nem zavarja meg a nyugati világot abban, hogy közel másfél évtizeddel később is valódiként keringesse a képeket. Ahogy Kérchy Anna fogalmaz egy cikkében (a linkért köszönet Zoltánnak): “egy valós keleti esemény, Zhu Yu performansza (…) kannibál módon értelmeződik a nyugati bekebelező befogadási folyamat során, mikor is az interpretáció felemészti az eredetit és helyette megmásított, torzított valóságkópiát, szimulákrumot produkál: az avantgárd művész előadása a kínai tradicionális emberevés valóságává fordítódik (…) soha nem tudjuk meg, valódi-e az Emberevő során elfogyasztott emberhús, mennyire megalapozott felháborodásunk, s nem ugyanezt az iszonyatot éreznénk, ha pontosan tudnánk, a művész csupán ‘mű’ holttestet fogyaszt el szemünk láttára a színlelt kannibalizmus során “. A kannibalizmus 20. századi kínai kultúrában való más megjelenéseiről – többek között Lu Xun Egy őrült naplója című novellájáról és Mo Yan A bor köztársasága című művéről – e cikkben olvashattok részletesebben.

A magzatevéssel foglalkozó írások másik állítása – miszerint Tajvanon általánosan elfogadott gyakorlat magzatokból és halott csecsemőkből készült levest fogyasztani – egy évvel a performansz után jelent meg a Perdana malajziai bulvárlapban, amely illusztrációként Zhu Yu performanszfotóit is felhasználta. Mint az a későbbi vizsgálatokból kiderült, az információ egy hosszabb ideje keringő – már évekkel Zhu Yu performansza előtt is ismert – e-mailből származott, amely Tajvan helyett még a vidéki Kínára mutogatott. A tajvani kormány cáfolatát és fellépését követően a lap bocsánatot kért a megalapozatlan információk közléséért, és helyreigazítást ígért.

Illusztráció: sxc.hu