Az irodalmi Nobel-díj adatbázisa szerint Tormay Cécile-t 1936-ban és 1937-ben is nevezték a díjra: 1936-ban Pintér Jenő, Pap Károly, Hankiss János és Horváth János, 1937-ben pedig a magyarbarát svéd irodalomprofesszor, Fredrik Böök. Utóbbinak még a támogatására is számíthatott Tormay: Böök ugyanis tagja volt a Nobel-díj Bizottságnak, sőt már 1936-ban odaadta volna a magyar írónőnek a díjat. Kollarits Krisztina irodalomtörténész írása szerint különvéleményt is fűzött az az évi döntéshez, amiben többek között ezt írta:

“Véleményem szerint az irodalmi Nobel-díj 1936-ban odaítélhető Tormay Cecile-nek. (…) Választása azt az érzést keltené a legkeményebben próbára tett európai népben, hogy legalább erkölcsi vonatkozásban nem elszigetelt, s bár ennek a hatásnak az esztétikai értékekhez semmi köze, de a Nobel Alapítvány szellemiségéhez jól illenék”.

A bizottság azonban nem támogatta Böök véleményét a “20-as számú jelöltről”, akinek művészetében ugyan “méltányolható az esztétikai minőség, hiányzik azonban az emberteremtő fantázia, és így legmélyebb gondolatiságú művéből, középkori történelmi regényéből hiányzik a meggyőzés ereje.”

Tormay támogatói többet vártak az 1937-es díjkiosztótól. Az egyik előző évi jelölő, Hankiss János monográfiájában arról írt, hogy kiszivárgott infók szerint Tormay 1936-ban bekerült az ötös döntőbe, és “az a hír járja, hogy a következő, 1937-es évben a magyar és a finn író közt osztják meg” a díjat.

Az írónőről könyvet is publikáló Kollarits szerint azonban Tormay 1936-os “ötös döntőbe jutását” a rendelkezésre álló iratok nem támasztják alá; a feltételezés jó eséllyel Böök ígéretéből eredhet. A bizottság végül 1937-ben sem javasolta díjazásra az akkor “25-ös számú” Tormay Cécile-t, ahogy fogalmaztak: “a bizottság nem látja okát, hogy tavalyi álláspontját megváltoztassa.

Tormay tehát nem a halála miatt nem kapott díjat, ami egyébként 1974 előtt még nem is számított kizáró oknak. Posztumusz kapott Nobelt például Erik Axel Karlfeldt 1931-ben, de az is igaz, hogy ezt az elvi lehetőséget csak a legritkább esetben – mindössze kétszer – alkalmazták.

Fotó: tormaycecile.com