1963. augusztus 28-án Martin Luther King emlékezeteset alkotott. Az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának vezetője zárószónoka volt annak a washingtoni demonstrációnak, amelyen a felvonulók a szabadságjogok és a munkahelyteremtés mellett álltak ki. A lelkész “Van egy álmom” címen híressé vált szónoklatát egy amerikai újságíró utólag “Amerika egykori nagy újítóinak fájdalommal teli visszhangjaként” jellemezte.

A faji megkülönböztetés eltörlésében meghatározó szerepet játszó beszéd álommotívuma mélyen beivódott az amerikaiak emlékezetébe, pedig nem sok hiányzott, hogy King kihagyja a fordulatot aznapi beszédéből. “Ne használd a ‘Van egy álmom’ sorokat. Ez egy elcsépelt klisé, amit ezerszer hallottak már tőled” – javasolta neki egyik tanácsadója, Wyatt Walker előző este. És ebben igaza is volt: King bevetette már egy héttel korábban Chicagóban, és pár hónappal azelőtt Detroitban is.

King hallgatott Walkerre, így aztán amikor hajnali négykor leadta a sajtónak beszéde tervezetét, abban még nem szerepelt a “van egy álmom” passzus. Csakhogy a gondosan megírt szöveg nem működött nélküle. King hiba nélkül haladt az aprólékosan kidolgozott szónoklat felolvasásában, de előadása nem volt átütő erejű. Végül – állítólag Mahalia Jackson gospel énekesnő közbekiabálására – félretette a papírt, elővette sokszor idézett álmait, és onnantól kezdve rátalált a ritmusra. “Átkozottul jól csinálja. Átkozottul jól” – jellemezte a lelkész előadásmódját a beszédet tévén keresztül követő amerikai elnök, John F. Kennedy.

Martin Luther King – I Have A Dream Speech – August 28, 1963

I Have a Dream Speech Martin Luther King’s Address at March on Washington August 28, 1963. Washington, D.C.

S bár a polgárjogi vezető szónoklatát jó ideje a 20. század legfontosabb beszédei között tartják számon, gyakran éri az a vád Kinget, hogy emlékezetes előadása Archibald Carey 1952-es beszédének plagizációja. Az állításnak a Snopes legendavadászai szerint van ugyan némi alapja, de plagizációról túlzás beszélni. Tény, írja a Snopes, hogy a két szövegnek vannak hasonlóságai, ezek azonban kimerülnek a szöveg befejezésében: zárásként az egymással egyébként kapcsolatban álló prédikátorok Samuel Francis Smith népszerű himnuszának első versszakát idézik, majd képletesen körbefutnak az ország bizonyos államain.

Angolul tudóknak íme a két szöveg zárása…

– előbb Carey 1952-es beszédének vége:

“We, Negro Americans, sing with all loyal Americans:

My country ’tis of thee,
Sweet land of liberty,
Of thee I sing.
Land where my fathers died,
Land of the Pilgrim’s pride
From every mountainside
Let freedom ring!

That’s exactly what we mean – from every mountain side, let freedom ring. Not only from the Green Mountains and White Mountains of Vermont and New Hampshire; not only from the Catskills of New York; but from the Ozarks in Arkansas, from the Stone Mountain in Georgia, from the Blue Ridge Mountains of Virginia – let it ring not only for the minorities of the United States, but for . . . the disinherited of all the earth – may the Republican Party, under God, from every mountainside, LET FREEDOM RING!”

– majd King 1963-as szónoklatának a befejezése:

“This will be the day when all of God’s children will be able to sing with new meaning:

My country ’tis of thee,
Sweet land of liberty,
Of thee I sing.
Land where my fathers died,
Land of the Pilgrim’s pride
From every mountainside
Let freedom ring!

So let freedom ring from the prodigious hilltops of New Hampshire!
Let freedom ring from the mighty mountains of New York!
Let freedom ring from the heightening Alleghenies of Pennsylvania!
Let freedom ring from the snowcapped Rockies of Colorado!
Let freedom ring from the curvaceous peaks of California!
But not only that; let freedom ring from Stone Mountain of Georgia!
Let freedom ring from Lookout Mountain of Tennessee!
Let freedom ring from every hill and every molehill of Mississippi!
From every mountainside, let freedom ring!

When we let freedom ring, when we let it ring from every village and every hamlet, from every state and every city, we will be able to speed up that day when all of God’s children, black men and white men, Jews and Gentiles, Protestants and Catholics, will be able to join hands and sing in the words of the old Negro spiritual: “Free at last! Free at last! Thank God Almighty, we are free at last!

Hogy sok vagy kevés ennyi hasonlóság egy 17 perces szövegben, adaptációról vagy plagizációról beszélhetünk-e, mindenki döntse el maga. A szövegek értelmezése Amerikában sem egyértelmű: egyesek szerint King lopott, mások szerint prédikációvá váló beszédét – a fekete lelkészek előadási gyakorlatát követve – jól bejáratott panelekből építette fel.

Ennél komolyabb vádak érték Kinget – jóval halála után, a nyolcvanas években – disszertációja ügyében: a bostoni egyetemre leadott munkájáról ugyanis kiderült, hogy egyes részeit innen-onnan ollózgatta. A plagizálást 1991-ben az egyetem bizottsága is megerősítette, de nem javasolta King címének visszavételét.

Források:

Martin Luther King: the story behind his ‘I have a dream’ speech
Four Things About King
A XX. század nagy beszédei
Martin Luther King, Jr. authorship issues
“I Have a Dream” (28 August 1963)