1. tévhit: A kalandozó hadjáratok egyetlen célja a zsákmányszerzés volt

A kalandozó hadjáratok jól szervezett és tudatos politikai megmozdulások voltak. Azáltal, hogy a kalandozók katonai segédcsapatként részeseivé váltak a nyugat-európai politikának, maguk is közvetlen közelről szereztek tapasztalatokat a nyugati világot megosztó ellentétekről. A kort feltáró történészek tevékenységének köszönhetően tarthatatlanná vált az állati módon harácsoló, fél Európát romba döntő magyar rablócsapatok képe. A kalandozók oda mentek, ahol partnert is találtak, s a kardjukat jó pénzért felajánló csapatok minden korban találnak munkát maguknak. Részletesebben.

2. tévhit: A pozsonyi csata hivatalos tananyag az Egyesült Államok katonai akadémiáján, a West Point-on

Veszprémy László történész szerint egyetlen forrás sem támasztja alá azt az interneten nagyon elterjedt mendemondát, hogy minden amerikai hivatásos tiszt évtizedek óta vizsgázik a pozsonyi csatából az összhaderőnemi akadémián. Nem is nagyon lehetne, hiszen annak 15. századi humanista leírását egy az egyben igen nehéz lenne készpénznek venni. Az egykorú forrás pedig mindössze egyetlen egy rövid mondatot tartalmaz a csatáról.

3. tévhit: a 954. évi kalandozó hadjárat világszenzáció volt

Bár egy neten terjedő legenda a 954-es hadjárattal kapcsolatban azt állítja, hogy „a sztyeppétől az Atlanti óceánig, a skandináv világtól Cordobáig, Rómától Bizáncig nem volt olyan város, ahol ne tudtak volna erről a hadjáratról”, ebből csupán annyi igaz, hogy a 954. évi hadjárat valóban sikeres volt. Arra utaló jel azonban nincsen, hogy különösebb feltűnést keltett volna. A német térséget sokkal inkább foglalkoztatta Ottó és fiainak a testvérháborúja, amibe a magyarok is beavatkozhattak. Részletesebben.

További tévhitek a témában.

Illusztráció: Magyar kalandozások 899-970. Magyarország hadtörténete 1.