Tévhit

2013. július 26. péntek | Szerző: marinov

15

Aktivista kontra tudós: így torzulnak az adatok

Konkrét példán keresztül mutatja be a 2000 című folyóiratban Jean-Michel Chaumont kutató, hogyan torzulnak tudományos ténnyé minden kutatást nélkülöző adatok egymásra hivatkozó tanulmányok láncolata során.


Jean-Michel Chaumont egy ATTAC-os brosúrát lapozva szúrta ki az alábbi mondatot:

„Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala szerint az 1990-es évek során csak Délkelet-Ázsiában háromszor annyi áldozata volt a prostitúciós nőkereskedelemnek, mint az afrikai rabszolgakereskedelemnek a maga egész története alatt: négy évszázad 11 és fél millió áldozatával szemben egy évtized alatt 33 millió.”

Hogy jobban lássuk a torzulást, röviden kiemelem a kulcsadatokat:

[90-es évek | Délkelet-Ázsia | 33 millió | prostitúciós nőkereskedelem]

Mivel a 33 milliós délkelet-ázsiai szám Chaumont-t is meglepte, nyomozni kezdett a források után (kihúzással és dőlttel kiemelve mutatom a főbb állítások változását):

– Az állítást Chaumont megtalálja Az erőszak lexikonában (Dictionnaire de la violence), ahol a szerző Pino Arlacchira, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala igazgatójára hivatkozik. Az állítás ebben a lexikonban még ugyanúgy néz ki:

[90-es évek | Délkelet-Ázsia | 33 millió | prostitúciós nőkereskedelem]

– Ezután Chaumont tovább keres, míg az egymásra hivatkozó tanulmányok sorát visszafejtve eljut Jenna Shearer Demir tanulmányáig: itt a 33 millió már a délkelet-ázsiai modern rabszolgakereskedelemre vonatkozik, nem pedig a prostitúciós nőkereskedelemre.

[90-es évek | Délkelet-Ázsia | 33 millió | prostitúciós nőkereskedelem modern rabszolgakereskedelem]

– Mivel tanulmányában Demir egy 2000-es jelentésre hivatkozik, Chaumont tovább kutat. Kiderül, hogy ez a jelentés egy nyolcoldalas, bibliográfiai hivatkozások és szerző nélküli brosúra, amit a United States Committee for Refugees and Immigrants adott ki. A szövegben így idézik Arlacchit: “négy évszázad alatt mintegy 11,5 millió négert kényszerítettek rabszolgaságba; úgy lehet azonban, hogy csupán a legutóbbi évtized során több mint 30 millió nő és gyerek válhatott a szexuális kizsákmányolás, illetve az ún. feketegazdaság munkaerő-forrásait biztosító emberkereskedelem áldozatává.” Látható, hogy e brosúrában a 33 milliós szám eredetileg 30 millió volt, az áldozatok köre pedig jóval szélesebb.

[90-es évek | Délkelet-Ázsia világ (?) | 33 millió 30 millió | prostitúciós nőkereskedelem szexuális kizsákmányolás, illetve az ún. feketegazdaság munkaerő-forrásait biztosító emberkereskedelem]

– Arlacchi Rabszolgák – Az új emberkereskedelem című könyvéből az is kiderül: a Délkelet-Ázsia megjelölés sem stimmel, mivel az általa idézett kutatás egész Ázsiára vonatkozik, sőt, még a 90-es évek sem, hiszen az 1970-től 2000-ig tartó 30 évre vonatkozik a becslés.

[90-es évek 1970-2000 | Délkelet-Ázsia Ázsia | 33 millió 30 millió | szexuális rabszolgaságra szánt nők és gyermekek]

– Arlacchi hivatkozásán továbbhaladva Chaumont egy 1997-es cikket talál. Ebben azt írják: “A helyzetet kritikusan tanulmányozó megfigyelők úgy taksálják, az 1970-es évek eleje óta nagyjából 30 millió nő és gyerek esett az emberhús-kereskedők tevékenységének áldozatául. Sokuk Thaiföldről, a Fülöp-szigetekről és más ázsiai országokból jön.” Tehát sokuk – nem pedig mindenki, és még csak nem is a többség.

[90-es évek 1970-2000 | Délkelet-Ázsia világ | 33 millió 30 millió | prostitúciós nőkereskedelem emberkereskedők női és gyermekáldozatai]

Látható tehát, hogy az ősforráshoz érkezve gyakorlatilag minden állítást kihúzhatunk. A legfontosabb kihúzás azonban még hátravan: a forrás egy tudományosan megalapozott felmérés helyett egy 1997-es újságcikkben hivatkozott, forrás nélküli, pontosabban ki nem fejtett becslés.

Chaumont szerint az efféle torzítások használata az általa pszeudo-szakértőknek nevezett mozgalmi aktivistáknak köszönhető, akiknek fő céljuk a meghamisított számokkal nyomást gyakorolni a hatóságokra. Tevékenységüknek sokszor – mint az a fenti példában is látható – valós tudósok is áldozatul esnek, aminek köszönhetően egy idő után az állítás tényként rögzül. Chaumont szerint azok a „szakértők”, akik efféle adatbecslésekkel támogatnak egy-egy mozgalmat, felelőtlenül cselekszenek, és ártanak az általuk védett ügyek hitelének – olvasható a 2000-ben.

Illusztráció: acf.hhs.gov


Ha tetszett a bejegyzés, lájkold az oldalt a Facebookon!

Hírlevél + Médiaajánlat




15 hozzászólás ehhez: Aktivista kontra tudós: így torzulnak az adatok

  1. kalap says:

    Nagyon jó cikk és sajnos teljesen igaz.

  2. Emerson says:

    Amennyiben sikerre viszik egyáltalán nem ártanak az általuk védett ügyek hitelének. Ezért is torzítják előszeretettel az adatokat. Gyakran “becsületességből” csak a számokkal játszanak (a jól ismert trükkök, például mikor a százalék nagyobb azt mondják, mikor a mennyiség, akkor azt vagy fordítva), de vannak, akik nem félnek nagyságrendeket elhazudni sem. Ha viszont bebukják, akkor teljesen mindegy, hogy teljesen őszinték voltak-e, ha érdeklődés hiányában nem lesz az egészből semmi.

    És az még a jobbik eset, amikor forrásmegjelölések mentén vissza lehet követni az eredeti információkat. Manapság már ez is luxus. Lehoznak 1-1 cikket valami bulvárportálon és az olvasottságánál, népszerűségénél fogva az olvasók nagy része onnantól szentírásként kezeli.

    És itt a lényeg: A többséget szenzációval lehet megfogni. Amikor információ túlcsordulásban szenvednek az emberek és mindenhonnan tudományosnak tűnő szövegeket kapnak, ahol óránként hallják, hogy még az intelligens mosóport és a Photoshopnál is jobb ránctalanítót is klinikai tesztek igazolják, akkor ezek a dolgok már nem fogják elérni az ingerküszöbüket, mert nem tudják mi a valódi és mi nem az. Ők meg nem fognak oknyomozni, hogy tényleg megbizonyosodjanak róla. Bárki állíthat bármi hihetőnek tűnő dolgot úgy, hogy évekig, évtizedekig nem is foglalkozik vele senki (lásd: Széchenyi meg Eistein meg mindenféle híres emberes idézetek).

    Az átlagember szemében az információk hitelességét maga a médium adja. “az index/origó írta!”, “a blikk/bors írta!” “a szellőistván mondta!”

    Tudományos publikációkat ők maguk nem olvasnak. Ami van is el van rejtve az internet mélyén, sok esetben még szabadon hozzá sem férhető, csak megfelelő egyetemi jogviszonnyal, ráadásul le sincs fordítva.

    A hírportálok meg átveszik azokat, olvasottságot generálnak. Ha éppen pangás van, akkor abból csinálnak olvasottságot, hogy kiforgatják és átértelmezik az eredeti, hivatkozott tanulmányt. De a láncolat miatt (5-10 kézen keresztül megy, mire eljut magyar fordításban ide) sokszor még teljesen hiteles fordítással is lehet terjeszteni a hazugságot, ha előtte valaki elrontott vagy szándékosan eltorzított valamit.

    És erre még jön az objektivitástól messzire elrugaszkodott, demagóg hangnem, hogy “olvasmányosabb” legyen a cikk, ami tovább fűti az indulatokat bizonyos irányba még akkor is, ha valójában a száraz adatok nem hazudnak.

    Ha meg még kommentelési lehetőség sincs, akkor már az esély sincs meg rá, hogy valaki korrigálja az adatokat, hogy nem egészen úgy van, ahogy a cikkben írva vagyon.

  3. phoenix9876 says:

    Az olyan “tudományos” állitások, melyek olyan adatokat tartalmaznak, melyek első ránézsére is erős túlzásnak tűnnek, önmaguk ellen működnek, legalábbis a kicsit is gondolkodni tudó és akaró emberek körében. Igy végül az a réteg, amelyik primitivebb, jobban elhiszi a hamis adatokat (jóllehet ezek a személyek ha akarnak se tudnának semmit tenni a változás érdekében), de az okosabb réteg meg észreveszi, hogy torzitásról van szó, tehát nem is különösen érdekli, igy végül nem tett senki semmit. Olyan eset is előfordulhat, hogy egyenesen káros hatása lehet az ilyen torzitásoknak, és a végén tüntetésekhez vezethet egy állitás, aminek semmilyen valóságalapja nincs. Rossz emberek mindenhol vannak, tény, hogy van, ahol tényleg több rossz ember van, de mielőtt még negativ képet alakitanánk ki más világokról a fejünkben, nézzük meg milyen a környezetünk? Sok igazságtalanság van körülöttünk is, ha az ellen nem tudunk tenni, akkor mit akarunk más világokkal?

  4. Gala says:

    A Láthatatlan Gorilla :) Érdemes elolvasni, legalábbis a nagy részét. :) Gyönyörűen leírják a különböző tanulmányok és “tudományos” állítások pontatlanságának okait is, és az emberi elme (memória) működését, amely pont ilyen torzulásokhoz vezet, és a többi hasonló szépséget is. :)

  5. Papp Csaba says:

    Chaumont alapos ember. Szívesen olvasnék tőle egy hasolnó elemzést Orbán beszédeiről (mikor, miről, hogyan állított valótlanságokat), illetve a médiában elhangzó hírekről (ua + milyen céllal tette, mindenki pénzén élősködve). Az alighanem még ennelis cifrább lenne.

  6. sdani says:

    Na jó, most az egyszer elhiszem neked, de legközelebb utánanézek a forrásaidnak! :D

  7. xezs says:

    Emerson: Szerintem meg a hazudozásra nincs mentség. Meg érted, te azt mondod hogy sikerre viszik az ügyet, na de milyen ügyet? Mi van, ha egy csoport egy rossz ügy mellé áll, és azt viszi sikerre ilyen humbugokkal? De nem is kell hogy rossz ügy legyen, mert ugye nem minden fekete vagy fehér: legyen csak egy érdekellentét két fél között, egyik sem jobb vagy rosszabb. Mi van, ha téged hazugságokkal nyomnak le? Nem lennél tök ideg?

    Szerintem egyébként nem az információtúlcsordulás az oka annak, hogy az embereket a szenzációk érdeklik. Régebben is megvolt ez, csak nem ebben a formában. Tipikus példája ennek a falusi öregasszony, aki mindenkiről mindent tud és pletykál. Szerintem az ok inkább az, hogy az emberek nagy része képtelen felfogni olyan dolgokat amikhez egy kicsit is gondolkodni kéne, ezért megmaradnak az ilyen, egysejtűként is értelmezhető hírek szintjén.

    Sosem felejtem el, távoli rokonságommal gyűltünk össze egy házban és a szellemekről volt szó. Mikor már vagy negyed órája süketeltek, beszóltam, hogy hagyják már a hülyeséget, ilyen nem létezik. Rámnéztek ilyen “te meg hülye vagy?” fejjel, és ez volt a válasz: “De hát ez volt a tévében!”

    Erre most mit mondjak?

  8. B.j. says:

    “Minél nagyobb egy hazugság, annál inkább elhiszik azt.” – Joseph Goebbels, a Harmadik Birodalom propagandaminisztere.

    És még nem is sejthetjük, hogy céljaikért a tudós- vagy szakértői közösségeket megkerülve mennyi mindenben elferdíthették a valóságot ezek az önző, laikus hazudozók.

  9. bio says:

    Xezs,
    ez nem feltétlen hazugság, mert a hazugság szándékosságot feltételez – itt meg nem látom, hogy ez kiderülne. Lehet, hogy tényleg szándékosan ferdítettek, és akkor az csakugyan hazugság – de ugyanúgy lehet az is, hogy egyszerűen csak hanyagok voltak, és nem néztek utána az adatoknak, hanem elfogadták “bemondásra”.

    bio

  10. feketeszeder says:

    Ja, csak évente 1.000.000 ember az elmúlt 30 évben… Nem is értem mit vannak úgy oda ezek az aktivisták. Ha nem torzítanák az adatokat, a kutya se figyelne oda rájuk. Bár az ENSZ szerint nem 1 hanem inkább évente 2.5 millió emberről van szó , de biztos ők is torzított adatokból dolgoztak.

  11. rea says:

    Kedves marinov!
    A cikk alján található linken nem találom a cikket. Megadnád a pontos hivatkozást?
    :))))

  12. marinov says:

    Persze, rea: újságárus! :)

  13. marinov says:

    Egyébként vicces, mert a Chaumont-cikk végén hivatkozásként beszúrt linkek egy jelentős része már nem él: vagy leszedték cikke óta a hírbe hozott intézmények, vagy az oldal struktúrája, motorja változott, vagy ki tudja mi történt.

  14. Jóska says:

    @feketeszeder: Ezt ugye iskolapéldának szántad a cikk illusztrálására? Mivel megadtad a forrást, így könnyű volt ellenőrizni az állításodat.
    A forrás szerint kb 2,4 millió rabszolga lehet jelenleg a világon. Összesen. (Persze becsült adat és nem tudjuk, mi alapján becsülték. Én az ENSZ-nek se hinnék el bemondásra bármit.) Ezt te rögtön felhúzod 2,5-re, rádásul azt állítod, hogy évente nő ennyivel a számuk.
    Így indul az útjára egy hamis statisztika.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Back to Top ↑

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ. A honlapra látogatva beleegyezel alkalmazásukba. További információ.

A süti (cookie) egy kis adatcsomag, amely jó pár online szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen. Ennek segítségével jegyzi meg például a szájt az előző hozzászólásod során használt nicknevedet (és így adataidat nem kell újra beírnod), de a sütik révén számlál látogatókat a Google Analytics szolgáltatása is. A sütiket bármikor törölheted gépedről, vagy beállíthatod a tiltásukat. Így persze a szájt működése nem lesz teljes értékű. Az Elfogadom gombra kattintva hozzájárulsz a sütik alkalmazásához.

Bezárom